Hírek

Szenttamas.rs

 

Online térben zajlott az idei Aranycitera

 

Az Aranycitera az idén ünnepelte 25. születésnapját. A szervezők egy igazi, szép citerás ünnepre készültek, amelyen mindenki kedvet kap, hogy tovább csinálja, éltese ezt a nemes hangszert, amely olyan sokszor segített túlélni a kisebbségi sorsot, a magányt, összekötő kapcsot képezve a citerán és a népzenén keresztül a nemzettel. A járvány azonban közbeszólt.

Németh Dezső, a rendezvény főszervezője elmondta, a tavasszal még bíztak és szurkoltak, várták, hogy elmúlik, alábbhagy a járvány, de nem így történt. Az ősz elején már látszott, hogy ennek nem lesz vége, lépni kell, mert elmúlik egy év, elvész a munka, alábbhagy a kedv. Közben a Gion Nándor Kulturális Központ elnöke elmesélte, hogy az Aranycitera az 1995-ben Szenttamáson megrendezett Durindó és Gyöngyösbokréta kísérőrendezvényeként jött létre abból a célból, hogy a „kicsik” is egyfajta versenyjellegű bemutatkozási lehetőséget kapjanak, hiszen abban az időben igen szép számban voltak fiatal citerások. A citeramuzsika népszerűsége később egy kicsit alábbhagyott, majd néhány évvel ezelőtt újra felkapott lett:

− Az idén kellett volna ünnepelni a 25 éves évfordulót, és tudom, hogy minden gyerek, csoport nagyon készült, hiszen sokan közülük a Szólj síp, szólj! népzenei vetélkedőn is citeráznak, és ott is meg szerették volna mérettetni magukat. Az áprilisi karantén azonban megálljt parancsolt minden rendezvénynek, így mi sem tudtuk Szenttamáson megszervezni az Aranyciterát. Elmúlt a tavasz és a nyár, én viszont nem szerettem volna, ha az idei év esemény nélkül múljon el. Szabó Gabriellával, aki a Szólj, síp, szólj! vetélkedőt rendezi, abban egyeztünk meg, hogy ők megpróbálják értékelni a produkciókat online térben, vagyis minden együttes, zenekar beküldi a videó- és hanganyagot, és annak alapján tartanak eredményhirdetést, mi pedig később ugyanezt tesszük. Mindez azért volt fontos, mert tudjuk, hogy a kis citerások tavaly télen dolgoztak, a karantén idején pedig otthon gyakoroltak, és bíztak abban, hogy be tudják mutatni tudásukat. Sajnos, erre nem került sor, viszont jött az online szervezés, ami mindenki számára egyformán biztosította a bemutatkozási lehetőséget. A befektetett munka így nem veszett el, sőt, közvetlenül is adott volt a lehetőség a megmérettetésre, egymás megtekintésére, és a 25-dik, jubiláris rendezvény megszervezésére. Akik többet gyakoroltak, jobban szerepeltek, Aranycitera-díjat kaptak, de minden jelentkező számára biztosítottunk elismerést, hiszen az ilyesmi örömmel tölti el a gyerekeket, és ösztönzően hat a további munkára.

Németh Dezső elmondta még, hogy az idei rendezvényre a felhívást szeptemberben tették közzé, a jelentkezési határidő november 14-e volt. Négy kategóriában lehetett benevezni: alsós kisegyüttesek, felsős szólisták és kettősök, felsős kisegyüttesek és középiskolás szólisták. Az online Aranyciterára 16 videófelvétel és hanganyag érkezett. A rendezvény fő szervezője egyúttal örömének adott hangot, hogy az idén újra beneveztek olyan iskolák és csoportok, akik már jó ideje nem vettek részt a versenyen.

Az idei rendezvény eredményeiről szólva Szabó Gabriella, a zsűri egyik tagja elmondta, az online bemutatkozás teljesen másképpen néz ki, mint amikor a csoportok élőben láthatók, ettől függetlenül a benevezett fiatal citerások az idén is jó és színvonalas produkciókkal mutatkoztak be, és mindenki kapott díjat.

− Nagyon izgalmas és szokatlan volt az idei zsűrizés, mint ahogyan minden más is ebben az évben. Nem élőben, a helyszínen, hanem hang- és videofelvételek alapján zsűriztünk, aminek nagyon sok előnye és hátránya is van, mert ilyen esetben az ember nem látja, hogyan vonulnak ki, hogyan néznek ki a gyerekek, hanem csak amit hall, azt tudja igazából értékelni. Éppen ezért hiányzott a látvány hozzá. Izgalmas volt, és azonnal megállapítottuk, hogy nem szeretnénk ezt gyakran így megoldani, mert sokkal emberibb az, amikor összejönnek, ott vannak a rendezvényen, és annak hangulata van. Lényegesen kevesebben is jöttek, értelemszerűen, hiszen nem mindenütt tudtak próbálni. Érdekes volt az idei Aranycitera, de örülök neki, hogy egyáltalán volt. A tizenhat műsorszámot Borsi Ferenccel közösen hallgattuk, ő Magyarországon, Budapest mellett, én itt, és úgy egyeztettünk, hogy mind a ketten jegyzetet készítettünk, és azt próbáltuk azután összefésülni, illetve egy felhívással ki is elemeztük szóban is az idei Aranyciterát, úgyhogy az értékelés így többé-kevésbé rendben volt. Tizenhat műsorszám és fellépő vett részt Vajdaság különböző pontjairól, voltak egészen jók, voltak olyanok, akiknek sokat kell gyakorolni, fejlődni. Amit talán Borsi Ferivel közösen megállapítottunk és érzékeltük, hogy nagyon hiányzik a felkészítőknek a szakmai útmutatás, szakmai irányítás, hogy legyen egy út, egy csapás, amely mentén haladnak. Egy kicsit úgy tűnik, hogy olyan, mintha magukra volnának hagyva.

A teljes műsor itt tekinthető meg

A szenttamási 25. Aranycitera vetélkedő díjazottjai:

 

Az alsós kisegyüttesek kategóriában:

Rozmaring citeraegyüttes (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Muzslya), bronz minősítés.

 

A felsős szólisták és kettősök kategóriában

Szeles Veronika (Petőfi Sándor Általános Iskola, Zenta), Aranycitera 2020-díj,

Rontó Kata (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Muzslya), bronz minősítés.

 

Felsős kisegyüttesek kategória:

Székelykevei Citerások (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Székelykeve), Aranycitera 2020-díj,

felsős citeraegyüttes (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Bácsgyulafalva), bronz minősítés és

Ludas citerazenekar 4−7. osztály (Ludas Közösségfejlesztő Egyesület, Ludas), bronz minősítés.

Középiskolás szólisták és kettősök kategória:

Kocsis Erik‒Szalma Árpád citerakettős (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Muzslya), 1. díj és

Szalma Árpád, szólista (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Muzslya, ezüst minősítés.










 

Paraczky László

szenttamas.rs