Szenttamás.rs

Egy horvátországi származású, Szerbiából kivándorolt, Németországban élő tanár,

feleség, anya (és még egy tucat női szerep, s a sorrend is felcserélhető)

naplója a Szenttamás.rs portálon

70. rész

Mennyi sót együnk? Együnk-e?

Túrótortát és csirkemellből készült nudlit ajánlok a héten kipróbálásra

Egy blogger anyuka életében is vannak óvodai szünetek, amelyek kicsit visszafogják az alkotási sebességét. A szünet után pedig Magyarországon jártunk a Ketogén táborban, sok interjút készítettem, és sok tennivalóm is akadt. Igyekszem behozni a lemaradást, és hozom Önöknek a várva várt írásokat az egészségről. Aki nem bírja kivárni a következő beszámolót, látogasson el a weboldalamra, ahol már el is kezdtem megjelentetni a ketogén táborban készült riportokat: berta-irma.com

Egy kis kedvcsináló az eddig megjelent riportokhoz:

‒ Somlyai Gábor, a deutériummegvonás nemzetközileg elismert vezető kutatója és szintén biológus felesége, Ildikó

‒ Porkert Krisztián, vállalkozó, marhatenyésztő, ketogén életmódot folytató, egészségtudatos családapa

Most pedig lássuk, milyen cikkeket és recepteket jelentettem meg ebben a nyár végi időszakban:

Ketogén diétában több só kell?

Naomi Whittel nevével a The Fasting Transformation Summit című dokumentumfilm sorozat alkalmával ismerkedtem meg, és azóta követem. Nem régen a nátrium fontosságáról írt. Már néhány évtizede a csapból is az folyik, hogy a só káros, és pár napja vettem észre, hogy a palackozott vizek csomagolásán feltüntetik, hogy ideálisak alacsony nátrium tartalmú táplálkozásnál. Már nem is magát a sót, hanem magát a nátriumot tartják veszélyesnek, habár a műtétek után ágyhoz kötött emberek trombózis elleni injekciói nátriuminjekciók. Honnan tudom? Az epeműtétem után azzal kellett oltania a férjemnek, akit pedig én oltottam nátriuminjekcióval, amikor egy baleset miatt feküdnie kellett néhány hétig – az injekciót az orvos írta mindkét esetben. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy az édesanyám, aki nem mert sózni a magas vérnyomástól tartva, és semmit sem szedett trombózis ellen, pedig alig tudott mozogni, trombózisban halt meg, és nem egy-két vérrög miatt, hanem a testét ellepő rengeteg vérrög miatt. Akkor tehát, kell-e nátrium a szervezetnek?! És, ha veszélyes, miért írják fel az orvosok?

Lássuk, mit mond Naomi:

Naomi Whittel szerint a só az életet jelenti, ha magas zsírtartalmú táplálkozást folytatunk. A só fontos a testünk, az agyunk és a bőrünk számára, valamint kihat arra, hogyan érezzük magunkat.

Egy másik írásomban pedig a cukor miatti lábdagadásról és vizesedésről írtam, tehát a szénhidrát fogyasztóknak is több konyhasót kellene fogyasztaniuk. A fejfájósakról és a magas vérnyomásban szenvedőkről nem is beszélve...

Sokan hallják és tanulják, hogy a só káros, emeli a vérnyomást, de leellenőrizte-e valaki, hogy tényleg így van-e?

A nátrium egy fontos ásvány, amelyre szüksége van a testünknek.

A só igen rossz hírnek örvend, hiszen az emberek azt hiszik, magas vérnyomást és szívbetegséget okoz, és az egészséges ételekről azt gondolják sokan, hogy nátriumban szegények. A kisbabák is sós vízben úsznak, amíg az anyaméhben vannak, isznak is belőle, és mégis egészségesek: nem születnek infarktussal vagy szívbetegséggel... Naomi elmondása szerint ezek az információk idejét múltak.

Az amerikai (és európai – a szerk.) népesség legfőbb sóforrásai a feldolgozott élelmiszerek. Az USA-ban elfogyasztott só 75%-át az ételek ipari előállítása közben adják az ételekhez, nem pedig főzés közben vagy pedig evés közben az asztalnál maga a fogyasztó teszi ezt.

Egyes kutatások a magas sófogyasztást okolják a szívbetegségek és a magas vérnyomás kialakulásáért, de a magas sófogyasztással általában együtt jár a magas cukorfogyasztás, a sok finomított szénhidrát és a feldolgozott növényi olajok fogyasztása is. Vannak viszont emberek, akik érzékenyebbek a nátriumra, mint mások, és náluk okozhat a só magas vérnyomást, de az emberek többségének nem kell ettől tartania, áll Naomi Wittel hírlevelében. És még egy érdekesség a sóval kapcsolatban: amikor magas a vérnyomásunk, a vese nátriumot és más ásványi anyagokat választ ki, hogy lecsökkentse a vérnyomást. A vér alacsony nátriumtartalma kapcsolatban áll a magas vérnyomással, a vesebetegségekkel és a szívbetegséggel – ez szöges ellentéte annak, amit a szívbetegségekkel foglalkozó szervek elhitettek velünk.

A sószegény táplálkozás nem csak, hogy nem hasznos, de káros is. Egy 2019-es Lancet cikket idéz Naomi, amelyben a világ sófogyasztása alapján a napi 3g só eredményez legoptimálisabb egészségi állapotot. Az egészséges egyéneknél az ajánlott 1.5‒2g/napnál magasabb sóbevitel, a ketogén diétát folytatók körében az ennél magasabb sóbevitel az optimális. A ketogén diétára való áttérés is zökkenőmentessé válhat, tehát nem tapasztaljuk meg a keto flut, ha elegendő sót viszünk be. Naomi szerint a keto flu és a nátriumhiány tünetei megegyeznek: fejfájás, fáradtság, émelygés, koncentrációs nehézségek, izomgörcsök, szédülés.

Ketogén diéta melletti sóhiány a szerző szerint egyenes út a szervezet magasabb stresszes állapotához, amely miatt nagy nyomás nehezedik így a mellékvesékre. Mit tehetünk? Sózzuk meg a vizünket és az ételünket: használjunk sót a főzéshez, tegyük az asztalra a sószórót, és minden pohár vízhez, amit megiszunk, adjunk egy csipet sót. A tradicionálisan fermentált ételek, mint a savanyú káposzta, nátriumban gazdagok. Fogyasszunk sózott magvakat, a zöldségekhez adjunk zsírt és sót főzés közben! Igyunk csontleves levet, akár naponta 2×! Fogyasszunk káliumban gazdag zöldségeket! Sokan a kálium bevitel növelését is ajánlják, bár én Papp Lajos professzorra hivatkozva nem teszem ezt. Abban biztos vagyok, hogy szükség van káliumra, de nem lehetünk benne biztosak, hogy mennyit kell bevinnünk, hiszen a szinte mindenhol megtalálható műtrágyáknak köszönhetően (NPK) talán pont elegendő, ami a növényekben van. Vigyázat! A szerző szerint a jódozott sók csomósodás gátlót, cukrot és más adalékanyagokat tartalmaznak.

A cikk forrása egy hírlevél, amelyet Naomi Whitteltől kaptam, ő pedig a következőket használta forrásként:

1] https://www.thelancet.com/

2] https://blog.virtahealth.com/

3] https://blog.virtahealth.com/

Túrótorta

Gyors nyári édesség, amely a melegben is könnyen elkészíthető, sőt, vendégeinket is meglephejtük ezzel a finomsággal.

Hozzávalók:

Az alaphoz:

200g darált mandula

50g vaj

2 tojás

1 kanál méz

A túrókrémhez:

500g túró

3 tojás

100g dió

2 kanál méz

2 szilva

1 sárgabarack

A tetejére mascarpone vagy kemény házi tejszín.

Az alaphoz keverjük habosra a vajat, majd adjuk hozzá a mandulát és a mézet, majd pedig egyenként a tojásokat. Süssük sütőpapírral bélelt tortaformában 200 fokon 15 percig, majd tegyük rá a következő a túrós masszát. A túrós masszához keverjük krémesre a túrót, majd adjuk hozzá egyenként a tojásokat, majd a mézet, diót és az apróra vágott gyümölcsöket. Tegyük vissza a sütőbe és süssük tovább 180 fokon, amíg szilárddá nem válik a túrós massza. Amikor elhűlt, krémesre kevert mascarponet vagy felvert házi tejszín tegyünk rá.

Hiányzik ketogén diétában a tészta?

Akkor kattintson hamar a következő a linkre, és készítsen csirkemellből nudlit. A csirkehús amúgy is kevés tápanyagot tartalmaz, egy több éve ketós ismerősöm szerint köretnek kiváló a jó zsíros ételek mellé. Vajon kiknek hiányzott nagyon a tészta? Természetesen a német ketogén diétát tartó emberekenek.

A receptért kattintsanak ide:

https://berta-irma.com/keto-tejfolos-szalonnas-nudli