Bemutatták Milan Dunđerski könyvét és meghirdették a róla elnevezett költői díjat
A szenttamási Népkönyvtárban hétfőn, november 12-én Milan Dunđerski szenttamási költő halálának évfordulója kapcsán bemutatták a Pesnik je poput Prometeja – A költő akár Prométheusz című, válogatott verseket tartalmazó fordításkötetet, valamint a nevét viselő nemzetközi költői díjat.
Az igen szépszámú közönség előtt a könyvről, a díjról és városuk néhai tanáráról, Milan Dunđerskiról és költői munkásságáról a szerkesztők, Horváth Futó Hargita és Milan Đorđević, az egyik recenzens Srđan Damnjanović, valamint a könyvet magyarra fordító Kovács Jolánka szólt. Milan Dunđerski verseit Jugoslav Krajnov újvidéki és Greguss Zalán szabadkai színművész mondták.
A bemutató előtt a jelenlévők egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt, a kötetben megjelent szövegek válogatója, Mirjana Grujić Stanić emlékének.
Az említett könyvet Milan Dunđerski halalának 10. évfordulója alkalmából Milan Đorđević kezdeményezésére a szenttamási Népkönyvtár az újvidéki Prometej Kiadóval közösen jelentette meg. A kiadvány támogatói Szenttamás Község, a Gion Nándor Kulturális Központ, a szenttamási gimnázium és az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karának Magyar Tanszéke.
– Feltettem magamnak a kérdést, hogy mit és mennyit tudnak a szenttamásiak és mindazok, közöttük jómagam is, akik ismerték Milant, az ő irodalmi munkásságáról, költői múltjáról. Megérdemli-e azt, hogy létrejöjjön egy nevét viselő irodalmi díj, és amennyiben igen, akkor az milyen legyen? Egy kutatás ez a kötet, tanulmány mindarról, amit Milan írt, továbbá amit más, kompetens szerzők írtak a költészetéről, mindezek tanulmányozása meggyőzött arról, hogy a válasz igen – mondta Đorđević professzor. Hozzátette, Szenttamás község támogatása az interkulturalitás elvével összhangban, amely a helyi és tartományi kulturális fejlesztési stratégia axiómája, nem csak a nyelvi korlátok leküzdésére, a művészi, esztétikai és költői kritériumok ápolására vonatkozik, hanem hogy mintegy törekvésként létrehozza a kreatív szellemű, nemzetek feletti kulturális közösséget. Szó van továbbá a más, hasonló ötletekről, az ehhez kapcsolódó kérdésekről és értékekről, amelyeket népszerűsíteni szeretnénk az ifjúság körében, és amely alapjai már fellelhetők Milan Dunđerski munkásságában. Ő ugyanis a múlt század 90-es éveiben politikailag elkötelezett értelmiségi volt, s keményen szembeszállt a nacionalizmussal, a sovinizmussal és az ifjúság tudatos elkülönítésével.Nem kell tévhitben élni, hogy a mai győzelem napjának megünneplése a gonosz ideológiájának határozott végét jelenti, ugyanis, sajnos, a szerb és a magyar nép fasizálódása általánosan, ezen belül különösen a kultúrában folyamatosan jelen van. Ezek mind olyan megnyilvánulások, azaz társadalmunk fasizálódásának formái, valamint kultúra és tudatformák, melyek ellen Milan Dunđerski szociáldemokrataként határozottan fellépett, úgy költészetével, mint politikai hozzáállásával. Ezenkívül ezek a jelenségek ellentétesek a kultúrák közötti párbeszéd és a kreatív művészeti együttműködés alapvető elvével, emiatt az ifjúságban a kulcsfontosságú antifasiszta gondolatok és értékek megerősítése ‒ melyek példaképe megtalálható Milan személyiségében, a legnagyobb előnye önkormányzatunknak, a tartománynak és a nemzetközi kapcsolatoknak, és azt a fő érvet hozza felszínre, hogy a nemzetközi költészeti díj gondolatát teljes mértékben támogatni kell – mutatott rá felszólalásában Milan Đorđević.
Dr. Horváth Futó Hargita felszólalásában elmondta, hogy ez a projektum a Gion Nándor Emlékházban 2012-ben megkezdett fordítói munka és a helyi történelmet vizsgáló szerb és magyar kutatócsoport munkájának folytatása, e tevékenységek célja, hogy mindkét nyelven olvashassuk a szenttamási alkotók műveit, megismerjük egymás kultúráját, történelmét.
A könyv szövegválogatását Mirjana Grujić Stanić végezte, a recezensek dr. Andrić Edit, dr. Srđan Damnjanović, és dr. Maja Rogač. A verseket szerb nyelvről Kovács Jolánka fordította, aki beszámolt a fordítás nehézségeiről és örömeiről, a befogadás, megértés és az átültetés folyamatáról. A fedőlapterv Koller Renáta munkája volt, a fedőlap fényképét Predrag Dunđerski készítette. A könyvet Katja Brankov, dr. Horváth Futó Hargita és Kovács Jolánka lektorálta.
P. L.
