Bemutatták az
Út menti körösztök Szenttamáson című monográfiát
Az idei Gion Nándor Napok rendezvénysorozat utolsó eseményén 2019. március 9-én a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban bemutatták az Út menti körösztök Szenttamáson című monográfiát. A könyvet a szerzők, Paraczky László és Németh Dezső, valamint a szerkesztő, dr. Horváth Futó Hargita mutatták be. Köszöntő beszédet ft. Szarvas Péter plébános mondott, aki maga is részt vett a kutatómunkában, az adatok feltárásában. Az est moderátora Süge Zsolt hitoktató volt, a műsorban pedig fellépett Horváth Hargita versmondó és a Szent Mónika imacsoport kórusa.
A kötet szerkesztője, dr. Horváth Futó Hargita felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy a könyv a Gion Nándor Emlékház által indított helyi monográfia-sorozat ötödik kötete, négy kötet magyar nyelve, egy pedig szerbül jelent meg, s ezt a kötetet is azzal a reménnyel adják át a szenttamásiaknak, hogy a benne leírtak erősítik a lakóhelyükhöz való érzelmi kötődést, a lokálpatriotizmust és elődeik jobb megbecsülését.
Németh Dezső, aki amatőr fotósként évtizedek óta fényképezi a szenttamási kereszteket, elmondta, hogy 2001 óta kíséri fokozott érdeklődéssel a keresztek sorsát, ugyanis onnantól már digitális fényképezőgéppel igen gyakran, különböző évszakokban járta körül és örökítette meg a település határában, illetve az utcákon, udvarokban, házak előtt emelt emlékműveket.
A könyv megírásához nélkülözhetetlen ihletről, a miértekről, a kutatási folyamatról és a keresztek alapítványi leveleiről Paraczky László szólt bővebben, aki elmondta, a monográfia közel hároméves munka eredménye: ‒ A keresztek történelmi múltunk fontos darabjai, melyeket régen nagyobb katolikus közösség, egy-egy család vagy egyén többféle okból és belső lelki motivációból állíttatott. Emlékeztetőül, hálából valamiért, fogadalomból, engesztelés céljából, vagy különféle járványokra, ellenséges dúlásokra, természeti csapásokra vagy egyéni tragédiákra emlékezve. A keresztek későbbi gondozására, karbantartására kisebb-nagyobb pénzösszegeket, úgynevezett alapítványt tettek. A fakereszteket és a kőből készült kereszteket általában bekerítették, hogy elsősorban az állatok ne tegyenek kárt bennük, ugyanakkor a kerítésen belüli rész, a 4‒5 négyzetméternyi terület az egyházra ruházódott át.
Az ötletről szólva a kötet szerzője elmondta, ez az ötödik helytörténeti kutatásokra alapozott monográfia, amely a szenttamási Gion Nándor Kulturális Központ támogatásával jelent meg, és a tanulmánykötetek szerzői az itteni múlt egy-egy darabját, emlékét, történelmi időszakát írták meg.
‒ Az Út menti körösztök Szenttamáson valójában cikknek indult 2016 elején. Amikor azonban elkezdtem írni, rájöttem, hogy sok kereszt áll a településen, nem fér egy cikkbe, sőt kettőbe sem. Menet közben rájöttem arra is, hogy az egész történet megírását nem lehet kizárólag a helyi forrásokból meríteni, a pontos adatok felleléséhez nélkülözhetetlen a levéltári kutatás. A szenttamási egyházi és polgári iratok többségét a Kalocsai Levéltárban őrzik. Felkutatásukat követően jöhet a fénymásolás, majd sorba kell rakni az összes mozaikkockát, hozzácsatolni a helyi iratokat, visszaemlékezéseket, ami végül együttesen megadja egy-egy kereszt hiteles történetét. Így kezdődött, az eredmény pedig itt van előttünk. A szenttamási keresztek tehát – a többi településen találhatókkal együttesen ‒ múltunk ereklyéi, magyar évszázadaink díszletei, amelyet meg kell őrizni az utókor számára ‒ nyilatkozta Paraczky László.
– Legyen ez a kötet ihlet a szenttamásiaknak is, hogy tovább kutassák múltunkat, hiszen nagyon sok olyan téma van, amit érdemes lenne kikutatni. Csak kitartásra és szorgalomra van szükség. Mi itt vagyunk, segítünk. Ha valamit nem írunk meg, nem fényképezünk vagy filmezünk le, akkor az olyan, mintha meg sem történt volna. Ezért tartom fontosnak, hogy a munkát, a kutatásokat folytatni kell.
A kötet megvásárolható a katolikus parókián és a Gion Nándor Emlékházban.
szenttamas.rs
