Hírek

 

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

 

A mellrák megelőzése, a betegség korai felfedezése és pszichológiai következményeinek feldolgozása volt a témája annak a tribünnek, amelyet csütörtökön, október 4-én szerveztek Szenttamáson a Kultúrotthon galérijában. Az est vendégei dr. Mirjana Popović az Újvidéki Klinikai Központ sugárterápiás osztályának szakorvosa, valamint Zorica Paroški, pszichológus voltak.

A vetítéssel és részletes magyarázatokkal egybekötött tribünt követően dr. Mirjana Popović portálunknak elmondta, a daganatos betegségek közül a mellrák a leggyakoribb (mintegy 32 %). A Földön 3 percenként diagnosztizálnak egy-egy ilyen betegséget: ‒ Az emlőrák kialakulására jellemző az örökletes hajlam. Ez annyit jelent, hogy annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyja, anyja, nővére emlőrákos (mellrákos) volt, lényegesen megnő a mellrák kialakulásának kockázata. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. További gyakori esetek: a nőknél, akik nem szültek, nem szoptattak, huzamosabb ideig hormonterápiás kezelésen vettek részt, túlsúlyosak és fizikailag nem aktívak stb.

A betegség fő klinikai jellemzője a daganatos csomó jelenléte (amelyet az esetek 80% -ában a nő kitapinthat), a mellbimbó visszahúzódása, a bőr ráncosodása, véres vagy nyálkahártya-váladék folyása a mellbimbóból stb. Legsűrűbben a mell felső részében jelentkezik.

Az emlőrák diagnózisa hármas vizsgálattal történik. Az első a fizikális vizsgálat (ez egyszerű tapintással történik), ezt követi a mammográfia, majd a mintavétel a csomóból.

A nők havonta át kell hogy vizsgálják mellüket (erre a legjobb időszak a menstruációs ciklus első napjától számított 5-10 nap).

A daganat korai felfedezésére a legbiztosabb a mammográfiai szűrővizsgálat, amely különösen 40-45 éves kor felett ajánlott, és nincsenek mellékhatásai. A speciáliális röntgenberendezéssel rendszerint álló helyzetben kétirányú felvételt készítenek mindkét emlőről. A mammográfiás szűrővizsgálat fő célja a betegség korai felfedezése, azaz a rosszindulatú daganat megléte vagy annak kizárása. Az ilyen vizsgálat előnyei között említhető a magas diagnosztikus pontosság (klinikai gyakorlatban 90%-os, szűrővizsgálatban 80%-os valódi pozitív arány), valamint az, hogy az emlőrák a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan 2 évvel korábban diagnosztizálható.

A 40 évnél fiatalabb, valamint azoknál a nőknél, akik még nem szültek, mammográfia helyett inkább az emlőultrahang javasolt – mondta a klinikai központ szakorvosa. Hozzátette, a rendszeres egészségügyi ellenőrzések nem gátolják meg ugyan a betegség kialakulását, azonban amennyiben azt időben felfedezik, 90 százalékban gyógyítható.

Zorica Paroški pszichológus főleg a betegséggel járó pszichológiai tényezőkre mutatott rá. Mint mondta, a már kialakult betegség tudatában a páciensre elsősorban a stressz és a visszafojtott érzelmek a jellemzők: ‒ Amennyiben a diagnózis pozitív, a daganat tovaterjedésének egyetlen módja az emlő eltávolítása, mely pszichológiai értelemben bizonyos krízist eredményez. Ugyanis az emlő eltávolítását követően a betegnek elsősorban el kell fogadni a tényt, hogy testképe megváltozott. A legtöbb esetben a betegek a műtétet követően megkérdőjelezik, hogy a továbbiakban mennyire lesznek azok, akik korábban voltak, vagy amivé válni szerettek volna pl. csinos feleség, gyerekét szeretetben nevelő édesanya stb. A kemoterápia, a sugárkezelés és a hormon gyógyszerek hatása miatt további pszichés faktor a test elváltozása, hiszen szinte minden esetben kihullik a haj, megváltozik a köröm, gyakoriak a rosszullétek. A betegség és a kezelések hatására tehát a női test teljesen megváltozik, ami a beteg részéről komoly identitás kérdéseket eredményezhet. Ilyenkor nagyon sokat segíthet a pszichoterápia – mondta Zorica Paroški.

A tribünt követően a vendégek válaszoltak a jelenlévők kérdéseire is.

 

Paraczky László