Hírek

Szenttamas.rs

 

A szabadságharc kitörésének 169. évfordulójára emlékeztek

az újvidéki Magyar Tanszéken

 

dr Csányi Erzsébet

Átpingált márciusok elnevezéssel tartott ünnepi műsort szerdán, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 169. évfordulóján az újvidéki BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. A jelenlévő vendégeket és hallgatókat először dr. Dušica Rakić, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság titkárhelyettese köszöntötte, őt követően a Magyar Tanszék vezetője, dr. Csányi Erzsébet szólt az ünnep jelentőségéről. Mint mondta, március 15-e elsősorban a saját haza megteremtéséről szól, amely nem csak térbeliségében képzelhető el, mert haza születhet mindenből, amit az ember szeret:

– Lehet lakni a tudományokban, a nyelvben, az irodalomban, sok mindenben, de ennek két alapvető előfeltétele van. Otthont nem lehet szerezni saját erő befektetése és a szabadság kellő dózisa nélkül. Az alkotó ember a művein belül teremt hazát, de oly módon, hogy közben nemcsak anyagával, a nyelvvel, a kővel, a festékkel, a hangokkal kommunikál, hanem a végtermék révén a másik emberrel is. Bevonja őt, otthonának részesévé teszi. A márciusi ifjak hazát teremtettek – emelte ki a tanszék vezetője. Mint mondta, az ifjak azon a márciusi napon csak a közösség, a közös cselekvés, az együttlét, a kommunikáció csodáját látták maguk körül. Anyaguk, amit alakítottak, gyúrtak, maga a világ, a történelem volt.

Az ünnepségen jelen volt dr. Kabók József, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság segédtitkára, dr. Halasi Szabolcs, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság segédtitkára, Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi Titkárság altitkára, Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke és Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója is.

dr Györe Zoltán

Az ünnepi műsor keretében az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc előzményeit, és legfontosabb eseményeit dr. Györe Zoltán, a BTK Történelem Tanszékének tanára foglalta össze, aki többek között kiemelte, az 1848. március 15-én kirobbant magyar forradalom és szabadságharc a magyar nép identitástudatának is fontos sarokköve, és egyben az Európán végigsöprő 1848/49-es forradalmaknak talán a legsikeresebb felvonása is volt: A mai, modern időkben, a magyar polgári forradalom a hazaszeret, az önfeláldozás, az áldozatkészség, a hősiesség és szabadságszeretet mellett példaként szolgálhat az intellektuális és erkölcsi erő miatt is, amelyre szükség volt ahhoz, hogy a változást vágyók szembe tudjanak nézni nemzetük hibáival és gyengeségeivel, felismerjék a társadalmat nyomasztó problémák valós okait, és  megfogalmazzák a cél eléréshez nélkülözhetetlen programot – úgy, hogy ez a program nemcsak a Habsburg Birodalom érdekeit sértette, hanem a reformer nemesség osztályérdekeit is. Felülkerekedtek önös érdekeiken, a haza, a nemzetük és a haladás érdekében készek voltak életüket és vagyonukatm is feláldozni – emlékeztette a jelenlévőket dr. Györe Zoltán.

Ez az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, és külön készülünk erre  a napra. Az idén dr. Györe Zoltán, a Történelem Tanszék tanára „Talpra magyar” címmel tartott előadást, az 1848/49-es szabadságharcról, amit a tanszék hallgatóinak szavalatai és produkciói foglaltak keretbe nyilatkozta az ünnepséget követően Novák Anikó docens.

Az ünnepséget követően a jelenlévő egyetemisták körében portálunk arra a kérdésre próbált választ találni, a mai fiatalok hogyan élik meg március 15-ét.

Patyerek Réka

Patyerek Réka, a Magyar Tanszék másodéves hallgatója elmondta, ahogyan 1956, ugyanúgy 1848 is kiváló példaként szolgál a mai nemzedék számára: A közösségi szellem, az összetartás, a közös érdekek árán elért siker a mai közösség hiánya. Rengeteg az egyéniség, mindenki egyéniség, ezzel semmi probléma nincs, viszont közösség nélkül az egyén mit sem ér. Meg kell tanulnia a mai kor emberének azt, hogy néha félre kell tennünk a saját problémáinkat és az önös érdekeket, és meg kell próbálni együtt dolgozni. Nem egymás ellen, hanem egymás mellett létezni.

Maletaški Krisztina egyetemista szerint vannak olyan események, amelyek már réges-régen elveszítették aktualitásukat, de szerencsére a március 15-e nem tartozik közéjük: Ez az ünnep, nemzeti ünnepünk, a magyar nemzet ünnepe. Ha nem is látjuk és érezzük át teljesen az 1848/49-es szabadságharc azon fontosságát, ami abban az időben próbált kibontakozni. Ez egy kicsit talán érthető is, hiszen teljesen más helyzetben, más világban élünk. Fontos viszont az, hogy emlékezzünk magyarságunkra, és erre egy ideális ünnep, dátum március 15-e. Mindemellett fontos az (is), hogy az egésznek egységesítő, összekovácsoló szerepe van, hiszen a kokárda láttán mindenhol mindenkinek egy picit megdobban a szíve. Ez benne a szép, és erre nagy szükségünk van.

Pásztor Kicsi Gergely egyetemista szerint március 15-e mindig is fontos része volt a nemzeti identitásnak, ugyanakkor valamiképpen a lázadás ünnepe is: A fiatalokat illetően van egy út, akinek ez fontos, másnak kevésbé. Nem szabad elfelejteni, hogy bár több mint 160 évvel ezelőtti eseményről beszélünk, ennek ellenére a legtöbben azért még mindig szeretik aktualizálni, és értik a lényeget. Ez a legfontosabb.

Márcus 15. a Magyar Tanszéken

 

Paraczky László