Hírek

Szenttamas.rs

 

 

Nyelv – társadalom – elme

Nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek Újvidéken

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2019. november 12-én nemzetközi tudományos konferenciát tartott. Az immár huszonhetedik alkalommal megrendezett Egyetemi Nyelvészeti Napok idei tanácskozását Nyelv, társadalom, elme címmel rendezték.

A konferencián 37 előadó vett részt a Kárpát-medence több országából. Az idén megrendezett egyetemi nyelvészeti napokra a vajdasági előadókon kívül Budapestről, Szegedről, Veszprémből, Nagyváradról, Mariborból, Eszékről, Nyitráról és Alsóőrről is érkeztek előadók. A vendégeket a tanszék hallgatói vajdasági megzenésített versekkel köszöntötték.

A konferencia plenáris előadói Bartha Krisztina és Halupka-Rešetar Szabina voltak. Az előbbi előadó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportjának, az utóbbi pedig az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Angol Tanszékének tanára. A nyelv és a társadalom szoros kapcsolatban áll egymással: egyik sem létezhet a másik nélkül. Ugyanakkor igen aktuálisak a pszicholingvisztikai kutatások is, amelyek azt vizsgálják, hogyan funkcionál az agy, miközben a nyelvet használjuk – mondta bevezetőjében Adrić Edit tanszékvezető-helyettes. Ezután kiemelte, hogy amikor 1992-ben elindították ezt a konferencia-sorozatot, senki sem gondolta, hogy idővel ilyen nagy, komoly és az egész Kárpát-medencére kiterjedő tanácskozássá növi ki magát. Kezdetben az volt a konferencia célja, hogy a Magyar Tanszék tanárai, illetve a Bölcsészettudományi Kar keretében működő Hungarológiai Intézet nyelvész kutatói bemutathassák kutatásuk eredményeit. Akkoriban a tanszéki és hazai előadókon kívül minden évben csak egy-egy külföldi kutatóműhely néhány képviselőjét hívták meg. Amikor azonban 2000 szeptemberében a Magyar Tanszék megszervezte a 11. Élőnyelvi Konferenciát, szorosabb kapcsolatba került a régió nyelvészeivel, és azóta folyamatosan növekedett a résztvevők sora, akik fenntartották a nyelvészeti kutatási témák folyamatos aktualitását.

Pásztor-Kicsi Mária, a konferencia szervezőbizottságának elnöke elégedettségét fejezte ki, hogy a tanszék újra vendégül láthatja a régió országainak jeles nyelvészeit: Az utóbbi néhány évben egyre inkább az interdiszciplinaritásra törekvés igénye került előtérbe. Így az idei tanácskozás Nyelv – társadalom – elme címe is éppen erre ad lehetőséget. Egyrészt a nyelvet a társadalomban szemléli, hiszen közösségre van szükség ahhoz, hogy egy nyelv létrejöhessen és fejlődhessen. Másrészt megkísérli feltárni, hogy mi történik az agyban, amikor beszélünk, az ehhez kapcsolódó mechanizmusokat, „programokat” vizsgálja, mindezt pedig a pszichológia, pszicholingvisztika, illetve a kognitív nyelvészet keretei között próbálja megközelíteni – bocsátotta előre a rendezvény főszervezője.

Lengyel Zsolt, a veszprémi Pannon Egyetem emeritus professzora a mentális lexikon témakörében tartott előadást, amelyben magyar nyelvű szóasszociációs adatbázisok kutatási anyagát elemezte generációs és kronológiai szempontból.

Urkom Alexander, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékéről érkezett a nyelvészeti napokra. A Sportterminológia mint nyelvészeti regiszter a magyar‒szerb lexikográfiában című előadásához kapcsolódóan elmondta, hogy az ELTE-n egy komoly szótári projektum indult, amely egy magyar‒szerb szótár létrehozására irányul, és hogy személyes kutatásai is szorosan ehhez kapcsolódnak.

Szabó Réka, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa Az elme fogalmának alakulása a magyar nyelv története során című előadásával érkezett az újvidéki konferenciára. Az előadó, elmondása szerint, az intézet szótári osztályán a Magyar Nyelv Nagyszótárának szócikkírójaként fedezte fel azt a témát, amellyel a konferenciára jelentkezett. Egy ilyen szócikk írása közben merült fel az elme fogalmának alakulástörténete mint kutási téma a metaforákban és metonímiákban történő gondolkodás tükrében.

Oszkó Beatrix, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársaként vett részt a konferencián, jelenleg pedig vendégoktatóként tevékenykedik a Magyar Tanszéken. A sajtónak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a konferencia a kollégáknak, nyelvészeknek egy igen alkalmas fórumot képez, ahol megismerkedhetnek egymás nézeteivel. Saját témája kapcsán viszont kifejtette, hogy abban a magyart idegen nyelvként tanuló diákok nehézségeivel foglalkozik, melyekbe akár írásban, akár szóban történő produkciójuk során ütköznek. A fórum egyidejűleg arra is alkalmas, hogy egyetemi hallgatóink megtapasztalják, milyen is a tudományos élet, hogyan kell előadni. Ez szerinte egy nagyon jó tanulási lehetőség számukra, és reményét fejezte ki, miszerint sokukat arra fog ösztönözni, hogy később ezt a pályát válasszák maguknak.

A korábbi évek során a Magyar Tanszék nyelvészeti konferenciáin átlagosan 15‒16 előadó vett részt, 2013-ban 24, 2014-ben pedig 35 részvevője volt a rendezvénynek. Hagyományosan zömmel hazai előadók szerepeltek az Egyetemi Nyelvészeti Napokon, és csupán néhány külföldi vendég. 2014-ben ezzel szemben a külföldi (magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai, romániai) előadók száma meghaladta a hazaiakét – ilymódon teljes Kárpát-medencei körképet nyújtva a témára vonatkozó magyar nyelvészeti kutatásokról.

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával.











 

P. L.