Nemzetközi tudományos konferenciát tartottak az újvidéki Magyar Tanszéken
Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2018. november 6-án nemzetközi tudományos konferenciát tartott. Az immár huszonhatodik alkalommal megrendezett Egyetemi Nyelvészeti Napok idei tanácskozását Nyelvek mezsgyéjén – a két- és többnyelvűség interdiszciplináris megközelítése címmel rendezték. A konferencia plenáris előadói dr. Navracsics Judit, a veszprémi Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének dékánja; dr. Göncz Lajos, az Újvidéki Egyetem BTK Pszichológiai Tanszékének nyugalmazott tanára, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagja; dr. Vukov Raffai Éva, az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának rendkívü tanára; dr. Tódor Erika-Mária, az erdélyi Sapientia EMTE csíkszeredai Humántudományok Tanszékének tanszékvezetője; dr. Várady Tibor professzor emeritus, a jogtudományok doktora; valamint dr. Kovács Rácz Eleonóra, az újvidéki Bölcsészettidományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének rendkívüli tanára voltak.
A Magyar Tanszék tanszékvezetője, dr. Toldi Éva egyetemi rendes tanár elmondta, idén 26. alkalommal került sor az Egyetemi Nyelvészeti Napok rendezvénysorozat megrendezésére: ‒ Ahogyan az elmúlt évek során a nyelvészet alakult, úgy alakult ez a konferencia is. Ma már nem kizárólag nyelvészeti, hanem egyéb témakörű tudományos előadásokat is hallhatnak, akik eljönnek, például a jogtudomány, a szociológia, a pszichológia, a művelődéstörténet témaköréből. A mai napra 6 ország 41 előadója készült egy-egy előadással. A szekció-előadások a nap folyamán három helyszínen zajlanak, és mindegyik a kétnyelvűség kérdéskörét járja körül. Ez nagy eredmény a Magyar Tanszék számára, ugyanis igazi nemzetközi konferenciáról van szó, ami annyit jelent, hogy 10 hazai intézmény mellett 14 külföldi intézmény és kutatóintézet került kapcsolatba a Tanszékkel. A két- és többnyelvűség kérdése napjainkban rendkívül aktuális, amikor globalizációs és migrációs folyamatok zajlanak, ugyanakkor ez a mindennapi életünknek a része is. És ezt mi tudjuk legjobban, akik kisebbségben élünk – fejtette ki Toldi Éva, majd hozzátette: a kétnyelvűségről és a többnyelvűségről a multikulturális környezetben általában úgy beszélünk, hogy az nagyon jó dolog, ugyanakkor tudnunk kell, hogy a kontaktusok konfliktusokat is eredményeznek, és ezek a konfliktusok az irodalomban is megjelennek témaként.
A nemzetközi tudományos konferencia tudományos bizottságának elnöke, dr. Pásztor-Kicsi Mária, az újvidéki Magyar Tanszék tanára elmondta, hogy az idei rendezvényt a kétnyelvűség interdiszciplináris megközelítésének szentelték. Akörül ugyanis mindmáig nem egyeznek a vélemények, hogy kit tarthatunk kétnyelvűnek, hogy káros-e vagy hasznos, előnyt vagy hátrányt jelent-e a kétnyelvűség a személy szempontjából, hol tartanak manapság a kétnyelvűség-kutatások stb. Ezekre a kérdésekre szeretnénk ma választ kapni. Az előadók az egész Kárpát-medence területéről érkeztek: Veszprémből, Budapestről, Komáromból, Nyitráról, Nagyváradról, Temesvárról, Csíkszeredából, Zágrábból, Eszékről, sőt még egy Finnországból jövő doktorandusz előadónk is van, a jyväskyläi egyetemről: ‒ Idei konfernciánk címe Nyelvek mezsgyéjén – a két- és többnyelvűség interdiszciplináris megközelítése. Hogy miért mezsgye? Mert a mezsgye a legszűkebb érintkezési vonalat jelenti két terület között. A kétnyelvűség pedig éppen ilyen – gyakran nem egészen tisztázott – érintkezési felületet jelent a nyelvek és a nyelveket beszélők között. Angolra le sem lehetett fordítani egészen pontosan ezt a címet, mert a border határt jelent, amely elválaszt, amely mögött még ott húzódik a senki földje néven ismert határsáv, amelyet kutyákkal őriztetnek. Ezért lett az angol cím inkább Between languages – azaz a Nyelvek között. Mert éppen ez a köztes – összekötő terület az, ami bennünket érdekel – nyilatkozta Pásztor-Kicsi Mária.
Magyari Sára temesvári előadónő, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének tanára a multikuturális nagyváros nyelvi tájképéről készített pályázik – nyilatkozta Magyari, és mivel ott dolgozom, a multikulturalitást nemcsak kutatom, hanem meg is élem. A nyelvészeten belül – és itt elsősorban a nyelvi tájkép kutatásra gondolok – azt néztük meg, hogy ez a meghirdetett multikulturális város, azaz Temesvár valóban annak mondható-e, és hogy a helyi közösségek kérdése mennyire találkozik, érintkezik ennek a kérdésnek a mezsgyéjén.
Prof. dr. Navracsics Judit, a veszprémi Pannon Egyetem, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet dékánja és intézetigazgatója, fő kutatási területe a kétnyelvűség: ‒ Előadásom fő célja kideríteni, hogy létezik-e egyáltalán kétnyelvű mentális lexikon. Az egész munkásságom a kétnyelvű mentális lexikon kutatása, ami nagyon jó kutatási téma. Pontosabban annak fejlődése, és az, hogy most hol tartunk. A nyugati világban nagyon sokan foglalkoznak vele. A plenáris előadásokat követően a konferencia munkája három szekcióban folyt.
A konferencia, a Bethlen Gábor Alap Zrt támogatásával valósult meg.
P. L.
