Hírek

Szenttamas.rs

 

Mikor egy nemzet fogott össze

Forradalmunk és szabadságharcunk fontos tanulságokkal szolgál a ma emberének is. Így fogalmazott Rózsa Judit ünnepi beszédében az orosházi Kossuth-szobornál megtartott városi megemlékezésen március 15-én.

 

A Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, a beszédíró pályázat győztese Petőfi Sándor, A szabadsághoz című versével vezette fel ünnepi gondolatait, majd feltette a kérdést: mi az a szabadság?

Mint elmondta, szerinte azt jelenti, hogy szabadon dönthetünk cselekedeteink során. Nap, mint nap számos választás előtt állunk, és mi határozhatunk, melyik úton induljunk el.

– A szabadság egy érzés, mely nekem, egy 21. századi fiatal lánynak, egy csendes kisvárosból teljesen természetes. A szabadság számomra egyfajta nyugalmat jelent: megszabadulni minden köteléktől, és a saját gondolataim után menni – fejtette ki.

Hozzátette: mást jelent azonban egy elítéltnek, aki a kinti világot láthatja benne, míg egy folyton dolgozó gyárosnak szabadság lehet elhagyni az üzemet, de közösségként is más tartalommal bír. Előfordul, hogy az emberek összefognak, és együtt küzdenek szabadságukért.

– Nem volt ez másképp 1848. március 15-én sem, mikor egy nemzet, a magyar nép fogott össze, hogy harcoljon az elnyomó osztrákok ellen. Az ekkor történt események a magyar szívekben szimbolikus jelentéssel bírnak – hangsúlyozta Rózsa Judit. – Magukban hordozzák a szabadság, a fejlődés, a nemzeti tudat érzését. Nem csak egy napot, de az egész korszakot jelképezik.

Szól arról, hogy bár 1848-as események nem érték el a várt sikereket, mégis elértek valamit, mely többet jelent nekünk, mint egy győztes szabadságharc.

– Ez a siker pedig nem más, mint egy erős magyar nemzet létrejötte. Hiszen több mint egy évszázaddal később is ugyanolyan büszkeséggel emlékezünk vissza erre a korszakra, és büszkén hordjuk a nemzetiszínű kokárdát mellkasunkon. Úgy gondolom, hogy ma, amikor a magyarság újra a fejlődés útját keresi egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke fontos tanulságokkal szolgál.

– Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének, és egymásnak megbecsülése – fogalmazta meg Rózsa Judit forradalmunk üzenetét, majd Széchenyi István soraival búcsúzott: Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.

Beszédét az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjainak műsora követte. A fiatalok versekkel, idézetekkel színesítve elevenítették fel a 170 éve történteket.

Elhangzott: 1848. március 15-ére emlékezni minden helyzetben különös és felemelő kötelesség. A nemzet életében az olyan történelmi sorsfordulók egyike ez a nap, amelyek által többnek és igazabbnak látjuk magunkat, és érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását. Emellett magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve jelent a magyarságnak. Cselekedeteik történelmi érvényét még a szabadságharc legyőzésének tragédiája sem törölheti el.

A tanulók műsora után, az ünnepség zárásaként a megemlékezők koszorút helyzetek el a Kossuth-szobor talapzatán, és főhajtással tisztelegtek a nemzet hősei előtt. Az önkormányzat mellett koszorúztak a történelmi egyházak, a polgármesteri hivatal, a járási kormányhivatal, az orosházi nevelési, oktatási intézmények, a politikai pártok, valamint a civil szervezetek képviselői.

A megemlékezésen a testvérváros Szenttamás nevében Szabados Fodor Beáta tájékoztatási tanácsos és Ifjú Zoltán kultúrális tanácsos koszorúzott.



 

Forrás: oroscefe.hu (Pernyés Edit)

Fotó: Kecskeméti Krisztina