Eljött a tavaszi vetés előkészítészítésének ideje
A sikeres tavaszi vetés előfeltétele a megfelelő talajművelés és vetéselőkészítés. Az alapvető földmegmunkálás (téli szántás) már az őszi és a téli időszakban elvégezhető. Ebben az esetben jobb, morzsolt talajszerkezet jön létre a fagy hatása miatt. Ebben az időszakban a heves esőzések miatt a talaj több nedvességet halmoz fel, amely a termékenység egyik fő feltétele. A tavaszi vetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat portálunknak Vladimir Rankov, a verbászi mezőgazdasági szakszolgálat agronómusa mondta el, aki szerint az első és a legfontosabb lépés a talaj analízisének elvégzése és a mezőgazdasági kultúrák trágyázása.
A növények vizet és ásványi anyagokat nyernek a talajból, ami azt jelenti, hogy ezekre az elemekre van a legnagyobb szükség a magas hozam elérése érdekében. A talaj eltérő mennyiségű tápanyagot tartalmazhat, amelyek az idő múlásával erózióval, kimosódással vagy hozammal változhatnak. A talajban található tápanyagok teljes tartalma (hozzáférhetőségüktől függetlenül) a potenciális termékenységet képviseli. Ezen anyagok elegendő mennyiségének biztosítása érdekében a földet műtrágyázni kell, vagyis azon keresztül bevinni az anyagokat – magyarázta a szakember, majd külön kitért egyes növényi kultúrákra is.
− Ami a műtrágyát illeti, a kukorica esetében egy tonna gabonatermés kialakulásához a talajból 25-30 kg nitrogén, 10-15 kg P2O5 és 20-25 kg K2O szükséges. Az átlagos kukorica betakarítási index 1: 1. Ez a növény érzékeny a cinkhiányra, és az elem hiányosságai előfordulhatnak a túlzott foszfortartalmú talajokban.
A napraforgónál a hektáronkénti egy tonnás hozam esetén a földből 45-55 kg nitrogénre, 20-25 kg P2O5-re és 70-90 kg K2O-ra van szükség. A napraforgó betakarítási indexe 1:2, így a hektáronkénti 3 tonnás hozamhoz 80 kg nitrogén, 40 kg foszfátanyag és 40 kg kálium (K2O) szükséges. Ennek az ipari növénynek jól fejlett a gyökérzete, így maximálisan fel tudja használni a talaj tápanyagait. Az alapművelésénél a műtrágya bevitele ugyanolyan, mint a kukoricánál, 1/3-1/2 N, továbbá teljes a foszfor és kálium mennyiség is.
Amennyiben az előző termelési ciklusban csak MAP műtrágya (12:52:0) lett szórva a földre, alaptrágyaként ajánlatos a káliumtartalmú műtrágya, pl: NPK 6:12:24.
A szóját illetően a hektáronkénti egy tonnás hozam 100 kg nitrogént, 23-27 kg foszfátot és 50-60 kg káliumot igényel. Az összes foszfort és káliumot alapkezelésnél kell alkalmazni, a kapott agrokémiai elemzés alapján. A nitrogéntöbblet a növény föld feletti részeit gyorsabban növeli, mint a gyökért, és csökkenti a növények ellenállását a szárazságra, az alacsony hőmérsékletre és betegségekkel szemben. A vetés előtt kötelező intézkedés a vetőmag nitraginnal történő oltása, mivel ez biztosítja a légköri nitrogén rögzítését.
A talaj előkészítése a vetéshez
A talaj előkészítésekor a szántóföldi növények tavaszi vetésére vetéselőkészítőt használunk. Egy olyan traktor után kapcsolható, kombinált eszközről van szó, amely a vetést megelőzően több elemet kombinál (hengerek, kultivátorok, boronák). A vetéselőkészítőn található elemek mélységét a talaj nedvességtartalmához igazítják, hogy a nedvesség magasabb talajrétegekbe emelkedjen. Ez biztosítja a gabona aktív csírázását.
Választék a tavaszi vetéshez
- Figyelni kell legjobb vetőanyag, fajta és hibrid vetőmag kiválasztására,
- meg kell határozni a vetés sűrűségét, mélységét és szem előtt tartani a vetésforgót
- szükség van a megfelelő gépezet biztosítására.
A vetés megfelelő sűrűsége változ, és nagyban függ vetőmag fajtától, a talaj összetételétől és minőségétől, továbbá a megfelelő agrotechnikai eljárások tiszteletben tartásától. Attól függően, hogy melyik növénykultúráról van szó, az ajánlatok a következők:
A kukorica esetében a sortávolság 70 cm legyen. A tőtávolság a hibridektől és a növekedési körülményektől függ, de 16 és 29 cm között lehet. Ilyen módon a vetéssűrűség 55-89 ezer tő/ha.
Ami a szóját illeti, a sortávolság 50-70 cm lehet. A kutatások kimutatták, hogy a sortávolságnál a mi termelési körülményeink között nincs jelentősebb különbség az ugyanazon fajta terméshozamában.
A napraforgónál a sortávolság ugyancsak 70 cm. A szem egymástól való távolsága a hibridektől és a növekedési körülményektől függ, de 20 és 28 cm között lehet. Ilyen módon a vetéssűrűség 40-65 ezer tő/ha.
A cukorrépa esetében a sortávolság 50 cm, a tőtávolság pedig 16-17 cm. Így hektáronként 125 ezer mag ültethető, a fő cél pedig az, hogy a cukorrépa szedéséig legalább 105 ezer tő fejlődjön ki.
A vetés alkalmával a szem mélységére külön oda kell figyelni, hiszen csak ezáltal biztosítható az egyenletes kelés. Amennyiben a magot túl mélyre tesszük, a föld hőmérséklete pedig hideg, a kelés elhúzódik, és a csíra is sérülhet. Ha viszont túl sekélyre ültetjük a szemet, fennáll a lehetősége, hogy a föld felső rétege kiszárad, így nehezen vagy sehogyan sem kezdődik meg a csírázás fázisa, vagy pedig elszárad a már kicsírázott mag. Nedves és nehéz talajon, azaz a korábbi vetési periódusokban és jobb vetési előkészítéssel, sekélyebb vetést kell végezni, vagy fordítva. Az ajánlott mélység a kukorica esetében 6-8 cm, a szójánál 3-5 cm, a napraforgónál 4-6 cm és a cukorrépánál 2-3 cm – mondta végezetül Vladimir Rankov, a verbászi mezőgazdasági szakszolgálat szakembere.
Paraczky László
