Egyházi hírek

 

Pravoszláv karácsony

A karácsony a húsvét mellett a legnagyobb keresztény ünnep. Az új gregorián és a régi, julián naptár között, amely alapján a Szerb Pravoszláv Egyház az időszámítást végzi, tizenhárom nap a különbség, ezért a karácsonyt Szerbiában január 7-én ünnepelik.

A karácsony háromnapos ünnep, ha pedig hozzászámítjuk karácsony böjtjét, vagyis a negyvennapos téli böjt utolsó napját is, akkor négynapos, elsősorban családi ünneppé válik. A szerb nép körében a karácsonyi ünnep vallási, liturgikus és népi hagyományok egyvelege. Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén kezdődik. Régebben ezen a napon, a házigazda kora reggel elindult, hogy kivágjon egy kisebb tölgyfát, ebből lett azután a karácsonyi tuskó. E napon a házból semmit sem szabad kivinni. Este kerül sor a karácsonyi tuskó égetésére. Régebben szalmával szórták be a ház padlóját, azon ülve, gyertya mellett vacsorázva, mézes diót eszegetve és borozgatva várták a karácsonyt. Karácsony napján a hajnali misét és áldozást követően, már bőséges reggeli fogyasztható. Igen hosszú a karácsonyi szokások listája, s a hagyománykutatók szerint Szerbiában élnek ezek a szokások a legélénkebben. Az ünnep első napja a születés, az élet megújulásának örömét idézi, a második pedig csendes, intim családi hangulatú. Az örömhír szerb és ószláv nyelven hangzik el: Krisztus megszületett!, azaz „Hristos se rodi!” A házakban eredetileg nem szokás karácsonyfát állítani, de szokásosan így köszönnek: Hristos se rodi! Želim sve najlepše!

A karácsonyi tuskó nélkülözhetetlen az ünnepen. Ez leginkább tölgyfa, amelyet a böjt utolsó napjának estéjén, kissé lenyestve, a szalmával együtt a házba visznek. A tuskó, vagy ahogyan nálunk mondják, a badnjak, azt a fát szimbolizálja, amelyet a pásztorok ajándékoztak a kis Jézusnak, és amellyel József tüzet gyújthatott a hideg barlangban, ahol Jézus megszületett. A karácsonyi tuskó egyben Krisztus Keresztfáját is jelképezi.

Karácsony hajnalán a pravoszláv templomokban megszólalnak a harangok, valamint puskalövések adják hírül Krisztus születését. A család ünnepi díszbe öltözve vesz részt a hajnali misén, valamint a karácsonyi liturgián. Ezt követően a templomban mindenkinek úrvacsorát, vagyis egy darabka szentelt kenyeret adnak. Az emberek a Krisztus megszületett! köszöntéssel üdvözlik egymást, és a Valóban megszületett! szavakkal válaszolnak. Karácsony napján kora délelőtt, előzetes megállapodás szerint, különleges vendég érkezik a házba, aki karácsonyi köszöntőt mond, majd a tűzhelyben felszítja a tüzet, és ismét köszöntőt mond. Ez a személy azokat a keleti bölcseket szimbolizálja, akik hosszú utat tettek meg, hogy Krisztus előtt fejet hajthassanak. A háziasszony ezután étellel, itallal kínálja, és megajándékozza. A hiedelem szerint ez a személy karácsonykor és egész évben szerencsét hoz a házra.

 

Az ortodox karácsonyi asztal

Karácsonykor elengedhetetlen a kör alakú nagy kalács, ez az ún. veliki kolač. A kenyértésztából készült kalács közepébe tésztából készült rózsaformát tesznek, ami megsütve a virág alakjában szétnyílik; ennek közepébe egy szétvágott diót helyeznek, melynek belsejébe piros szalaggal átszőtt bazsalikomot tesznek, továbbá díszítik kalász-, szőlővirág- vagy hordómintával, melyek a bőség szimbólumai. A kalács rituális ételnek számít, és karácsony első napján vágja fel a házigazda, miután háromszor megforgatta és meglocsolta borral. A vacsorát megelőzően egy kosárba búza, árpa, kukorica, dió, aprópénz, piros alma kerül, ráhelyezik a kalácsot, melléje pedig gyertyát állítnak; ezek a jólétet jelentik. A másik jellegzetes étel a česnica, amely hagyományosan többféleképpen készülhet, a szerencsét hozó aprópénz viszont nem maradhat ki belőle. A česnicát törni szokás, és akinek a darabjában a pénzérme van, az nem lesz pénzszűkében a következő évben. Ilyenkor gyakran esznek darált főtt búzát, ez az ún. koljivo. A külön edényben tálalt finomságot cukorral, dióval, fahéjjal, mazsolával és citrommal ízesítik, főtt mandulával díszítik. Közepébe legtöbbször gyertyát tesznek. A szerb karácsonyi asztal legfőbb tartozéka a böjti kalács, amelyből szenteste mindenkinek kell ennie (letörnie) egy darabot, emellett a hagyományos sütemény a gibanica, a mákkal, dióval, darált tökmaggal töltött tészta. Karácsony első napján ebédre szárnyasból készült ételeket készítenek, a bőséget pedig az asztalra helyezett gyümölcsök szimbolizálják.

 

szenttamas.rs