Nagyon jó közösség verődött össze
A kisérettségiről és a pályaválasztásról kérdeztük a szenttamási nyolcadikosokat
A legtöbb vajdasági nyolcadikos teljes gőzzel készül a júniusi érettségire, közülük a legtöbben már eldöntötték hogy milyen pályára iratkoznak. Az általános iskolát záró kisérettségin való részvétel minden tanuló számára kötelező, hiszen a sikeres vizsga a középiskolai továbbtanulás fontos feltétele.
Hogyan folynak az előkészületek a záró megmérettetésre, mi leszel, ha nagy leszel és milyen érzés végzősnek lenni? kérdeztük a szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola nyolcadikosait.
A mindvégig színkitűnő Varnyú Kristóf elmondta, a próbateszt jól sikerült, az érettségi vizsgára pedig minden nyolcadikos rendszeresen készül:
− Számomra ezek a felkészülések könnyebbek, ugyanis sok tantárgyból, köztük magyarból, kémiából és biológiából is jártam emeltszintű oktatásra, versenyekre, ezért van előtudásom. Ennek ellenére rendszeresen járok a felkészítőkre, szinte mindegyik tantárgyból. Ami a továbbtanulás illeti, két lehetőség áll fenn, de még nincs végleges döntés: egyik az óbecsei gimnázium, a másik pedig a szabadkai Svetozar Marković gimnázium, ahol a természettudományi szakot céloztam meg, mivel később orvos, pontosabban sebész szeretnék lenni.
Hosszú Anasztázia ugyancsak kitűnő tanuló, és az újvidéki Április 7-e egészségügyi iskolában szeretne tovább tanulni, gyógytornász-fizioterapeuta szakon, ha ez nem jön össze, akkor Topolyán állategészségügyi-technikus szakra iratkozik:
− Ami a kisérettségi vizsgát illeti, heti egy alkalommal készülünk magyar nyelvből és matematikából, történelemből és biológiából csináljuk a feladatokat, fizikából és kémiából pedig a tanárnő elmondta, hogy mit kell átnézni, szerintem ezekből a tantárgyakból is lesznek hamarosan felkészítő órák – sorolta Anasztázia.
A kérdésre, hogy tartanak-e a kisérettségi vizsgától, nemmel válaszolt, ugyanis szerinte nem nehezek a feladatok.
− Valahogy csak most jöttem rá, hogy az idő mennyire elszaladt, közben meg minden összejött. A pályaválasztás, a ballagás, készülünk a bérmálkozásra is, és ezek miatt sokkal jobban izgulok, mint a kisérettségi vizsga miatt – magyarázta a nyolcadikos diáklány. Csendben megjegyezte, nehéz lesz elbúcsúzni az osztálytól, hiszen nagyon összebarátkoztak az elmúlt évek alatt.
− Csak most érzem azt, hogy egy nagyon szép korszak hamarosan lezárul, és lépni kell egyet előre, egy lépcsőfokkal feljebb – mondta Anasztázia.
Marcsok Dejan informatikus szeretne lenni, ezért szabadkai Ivan Šarić Műszaki Iskolába szeretne bejutni:
− Mivel Vuk-díjas leszek és az hoz pár pontot a középiskolába történő iratkozáskor, így nem izgulok túlságosan. Egy barátommal járunk különórákra, programozást tanulunk, ami szerintem ma a keresett és jól fizetett szakmák közé tartozik. Remélem, hogy gyorsan sikerül állást találni, a munka mellett pedig szeretném befejezni az egyetemet is – fogalmazott Dejan.
Kiemelte, az elmúlt nyolc év alatt az osztály, különösen a fiúk mindig összetartók voltak, és közösen oldották meg a problémákat. Nagyon jó közösség verődött össze, és az elválás mindenki számára nehéz lesz.
Vulić Léna ugyancsak a Topolyai Mezőgazdasági Iskola állategészségügyi technikus szakra szeretne bejutni:
− Kicsi korom óta szeretem az állatokat, szeretek velük foglalkozni. Ha nem sikerül, akkor az újvidéki egyészségügyi iskola a következő a sorban, vagy pedig a fényképészeti szak. Természetesen az egyetem is tervben van, mégpedig az állatorvosi. Hogy milyen az osztályunk? Elsősorban összetartók vagyunk, ami nagyon jó. A mottónk: Egy mindenkiért, mindenki egyért! Az igazság az, hogy nagyon gyorsan elröpült a nyolc év, hiányozni fog mindenki, hiszen olyanok voltunk, mint egy nagy család.
Az osztályfőnök, Hallgató Valéria biológia szakos tanárnő szerint a VIII3. egy rendkívül jó átlaggal rendelkező, összetartó és fegyelmezett osztály:
− Ritkán ugyan, de előfordultak problémák, főleg az online oktatás idején, de közös erővel leküzdöttünk minden akadályt. Büszke vagyok rájuk, hiszen a 24 diákból 12 kitűnő eredménnyel fejezi az általános iskolát, a többiek pedig jeles, illetve jó eredménnyel zárkóznak fel mögéjük. Amennyiben röviden elemezni kell az elmúlt éveket, elmondhatom, hogy nem volt könnyű, hiszen a járvány alatt is tanulni kellett, órákat tartani, osztályozni. Jelenleg a kisérettségire készülünk, főleg a feladatgyűjteményeket gyakoroljuk. Nem könnyű, hiszen ez az első olyan generáció, amelyik az új rendszer alapján vizsgázik, biológiából például egy teljesen új és nehéz anyaggal szembesültünk, amit át kell venni és begyakorolni. Mindez pedig nagy kihívás a diákok és a tanárok számára is – mondta a szenttamási nyolcadikosok osztályfőnöke.
Paraczky László
