Ha azt mondjuk, nyaralás, sokan azonnal Horvátországra gondolnak, másoknak Görögország vagy éppen a szlovén tengerpart jut eszébe.

Már a bevezetőben elmondhatjuk, hogy manapság egy jó montenegrói nyaralás nem filléres ugyan, de még mindig az egyik legjobb ár-érték arányú adriai opció, főleg, ha időben foglalunk apartmant, és nem minden étkezést étteremben oldunk meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy családunkban – néhány év kivételével – az utóbbi húsz évben Sutomore, ez a csodás tengerparti kisváros a nyerő. Valószínűleg azért, mert fejből tudjuk az útvonalat, a pihenőként kiszemelt megállókat, és többé-kevésbé az árakat is.

Úticélunk Szenttamástól 588 kilométerre található, a menetidő a határátkeléstől és a pihenőktől függően 8,5–10 óra. Az útvonal jól ismert: Újvidék, a Belgrádot elkerülő A2-es Miloš Veliki autópálya, majd Čačak, Požega, Užice, Bijelo Polje, Kolašin, Podgorica és Sutomore.

Három ajánlott pihenőhely, ami bevált: Čačak / Ovčar Banja (2,5–3 óra után), a következő megálló Zlatibor vagy Užice (4–5 óra után). Nappali utazáskor inkább Zlatibor a jobb választás, hiszen csodás a hegyvidék, sok fenyőerdővel és étteremmel; éjszakai utazáskor viszont Užice ajánlott, ahol kevesebb turista áll meg pihenni. A harmadik megálló Kolašin (közel a montenegrói határhoz), mélyen a hegyekben.

A leggyakoribb – és 24 órás nyitvatartással működő – átkelő a Gostun / Dobrakovo határátkelő. Amennyiben kocsival megyünk, az útiköltség nagyjából 160–190 euróba kerül (ideértve a pályahasználati díjakat, a Sozina-alagút használati díját és az üzemanyagot), és jóval előnyösebb, hiszen telepakolhatjuk a kocsit, valamint ott és akkor állunk meg, ahol és amikor akarunk.

Hogy miért éppen Sutomore? Elsősorban azért, mert középkategóriás tengerparti üdülőhely, jóval olcsóbb, mint például Budva vagy Kotor. Két kilométer hosszú homokos-kavicsos strandja van, sok apartmannal és pékséggel (fast food). Vannak hátrányai is: július–augusztusban zsúfolt, a parkolás nehézkes, a fő strandon pedig esténként hangos a zene a beach bárok miatt. Ugyanakkor ár-érték arányban az egyik legjobb a montenegrói tengerparton.

Szállásárak: hol, mennyiért?

Az apartmanok esetében 15–30 euró/éj/fő árral számolhatunk. Két fő esetén ez 30–60 euró/éj, négy fő esetén (2+2 ágyas szobák) 50–70 euró/éj. Az apartmanok általában 300–800 méterre találhatók a strandtól, egyszerű bútorzattal, de klíma többnyire van. Fontos: ahol csak lehet, alkudjunk! Ha sikerül, és például négytagú a család, előfordulhat, hogy csak három fő után kell fizetni.

A hotel kényelmesebb, de drágább választás, ráadásul a szobákat általában hónapokkal előbb le kell foglalni. A kisebb szállodákban egy éjszaka 50–60 euró, középkategóriában 70–140 euró, prémium szállodákban pedig 120–200 euró/fő/éj.

Ahol a legtöbbet lehet spórolni…

Ami az étkezést illeti, egy kis odafigyeléssel a tíznapos nyaralás során jelentős összeget takaríthatunk meg. Érdemes tájékozódni, nézelődni, sőt a piacra is kimenni, mert az árak hasonlóak, de nem egyformák.

Reggeli (pékség): burek 2–4 euró, croissant vagy más péksütemény 1,5–3 euró, joghurt 1–2 euró, presszókávé 1,2–2 euró, cappuccino 1,8–2,5 euró. Ha étteremben reggelizünk, a legolcsóbb 4–7 euró/fő, ha pedig boltban veszünk például kiflit, joghurtot és felvágottat, ennek körülbelül a felét fizetjük.

Ebéd: a gyorsétkezdék szinte mindegyike a strand mellett kínál harapnivalót. Az árak itt is nagyon hasonlóak: gyros 5–8 euró, pljeskavica 3,5–9 euró, csevap 6–10 euró. Ugyanakkor 2,5–15 euróért szinte mindenféle ízű és méretű pizza kapható. Teljes fast food ebéd 8–12 euró/fő.

Az éttermi kínálatból elsősorban a napi menük emelhetők ki – itt sokat spórolhatunk. Csirkeleves 3,50 euró, halászlé 4 euró, bableves füstölt hússal 4–6 euró, borsófőzelék (vagy zöldbab) csirkepecsenyével 4,50 euró. Étteremtől függően saját magunk is összeállíthatunk menüt 4–6 euróért (például sült csirkehús mártásban, káposztasalátával és lepénnyel 5,50 euró).

Ha a főételhez salátát és levest is kérünk, akkor egy-egy ebéd 8–12 euróba kerül, míg sült hal esetén 15–30 eurót kell fizetni. A készételek közül a borjúleves 3,70 euró, a borjúpörkölt 6 euró, a töltött paprika 5,50 euró. A vacsora általában kiadósabb, de drágább is: 15–30 euró/fő. A rostonsült húsok esetében is megéri körülnézni, mert adagonként akár 2–3 eurót is spórolhatunk.

Fél liter vízért az étteremben 2–4 eurót, a boltban 0,5 eurót kell fizetni. A 6 literes kiszerelésű víz ára körülbelül 1,5 euró. A kóla (0,5 liter) ugyancsak 2–4 euró az étteremben, míg boltban a másfél literes kiszerelés 2,20 euró. A sör – fajtától függően – hasonló árban mozog. A bor (2 dl) az étteremben 3–6 euró, míg ugyanaz a bor 0,7 literes üvegben a boltban 4–6 euró. A felsorolt árak is jól mutatják, hol érdemes spórolni.

Árak az üzletekben: kenyér 1–1,5 euró, tej 1,3–2 euró, sajt 8–16 euró/kg, sonka 12–20 euró/kg, tojás 2–4 euró/db, fagyasztott egész csirke 6–10 euró/kg.

Piaci árak: alma 1,50 euró/kg, szőlő 4 euró/kg, paradicsom 2–4 euró/kg, uborka 2–3 euró/kg, kajszibarack 3–5 euró/kg, cseresznye 5–8 euró/kg, görögdinnye 1–2 euró/kg (vagy 0,5 euró egy szelet).

Ami pedig a sutomorei strandot illeti: a fizetős részeken 2 napágy és egy napernyő 10–25 euró, míg a nem fizetős részeken törölközővel is teljesen jól elvagyunk. A strand vége általában nyugodtabb és olcsóbb.

Mikor a legjobb menni?

Ha nem ragaszkodunk a főszezonhoz, a válasz egyértelmű:szeptember.

Szeptember 10. és 30. között szinte minden olcsóbb: a szállás, a strand, sőt sok étterem is kedvezőbb árakkal dolgozik.

És talán ez Sutomore legnagyobb titka: a legjobb Montenegrót nem júliusban, hanem szeptemberben kapjuk meg.

Szöveg és fotó: Paraczky László

The post Montenegró még mindig megéri? appeared first on Szenttamás.

Huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg Békéscsabán október 23‒26-a között Magyarország egyik legnagyobb gasztrokulturális eseményét, a Csabai Kolbászfesztivált. A Gyulai úton lévő CsabaParkban négy napon át a csabai kolbász és a hagyományőrző programok voltak középpontban, miközben a felejthetetlen hangulatot minden generáció számára változatos gasztronómiai, kulturális és zenei élmények biztosították.

A fesztivál első napján az óvodások és iskolások mérték össze tudásukat a kolbászkészítő versenyen, az ünnepélyes megnyitót pedig a Nemzetközi Szárazkolbászverseny eredményhirdetése követte. A jó hangulatról a nemzeti ünnep estéjén a Csík Zenekar, a Bagossy Brothers Company, Rakonczai Imre, Krisz Rudi, valamint az Emlékek éjszakája koncertprogram gondoskodott.

Pénteken az egyetemisták és a középiskolások gyúrtak, az esti programban pedig Beton.Hofi, Bohemian Betyars, Parno Graszt, Gypo Circus Szirota Jenniferrel, valamint Dánielfy lépett fel. A bulit a Fergeteg Party és a Budai House Clique zárta.

A szombati Nemzetközi kolbászgyúró versenyen mintegy ötszáz csapat áll asztalhoz, este pedig fellépett a Follow The Flow, a Halott Pénz, valamint nemzetközi sztárfellépőként Taryn Charles a Britain’s Got Talentből. A hangulatot tovább fokozta a Tárkány Művek, Szalonna és Bandája, Kacaj, valamint Fásy Ádám és a Gypsy Kings.

Az Esztergomtól északra fekvő Léva (Levice, Szlovákia) településről hattagú csapat érkezett Békéscsabára. A kérdésre, hogy a Felvidéken hogyan készül a kolbász, Lucia Vargová elmondta, a kolbászt arrafelé nagy becsben tartják, és külön odafigyeléssel készítik.

‒ Másodszor veszünk részt ezen a hangulatos rendezvényen, mert a jó zene mellett szeretünk enni és persze kolbászt készíteni. Nálunk a finomság ugyanúgy készül mint máshol, csak tovább érleljük a fűszerekkel összekevert darált húst. Ami a fűszereket illeti, az édes paprika mellett csípőset is teszünk bele, a só mellett pedig feketebors, fokhagyma és köménymag kerül a  töltelékbe. A férjem unokatestvére nagyon értett a kolbászkészítéshez, tőle, valamint aputól vettük át a hagyományos szlovák kolbász receptjét. Emellett a családban vadhúsból is készítünk kolbászt, ami szintén nagyon finom – sorolta Lucia, majd megígértette velem, hogy két óra múlva visszajövök kóstolóra.

A békécsabai Gécs Norbert családjával érkezett a gyúróversenyre. Kérésünkre elmondta, bár édesapja és nagyapja is cukrászmesterek voltak, a sütemények mellett kiváló kolbászt is készítettek. A kérdésre, hogy mitől csabai a csabai kolbász, egy mondatban azt válaszolta, attól, hogy az itteni kolbászkészítő a lelkét is belegyúrja a kolbászba, és soha nem tér el a régi recepttől.

‒ A csabai kolbásznak van egy ősi receptje, amit be kell tartani. Azonban ha a receptet átadjuk, mondjuk egy szolnokinak, az soha nem fog tudni igazi csabai kolbászt készíteni. Hogy miért? Mert a füst, a tárolás és a lélek hiányzik belőle. Előfordult, hogy elmentem a szolnoki ismerősökhöz, legyártottam nekik a kolbászt, de az sosem olyan, mint az igazi csabai. A miénket mindig ugyanolyan bélbe töltik, ugyanolyan fával füstölik, a tárolásra pedig, mint a pince, kamra, padlásfeljáró nagyon odafigyelünk – magyarázta Gécs Norbert.

Öt asztalnál gyúrt a Bonduelle, a zöldségkonzerv-gyártó vállalat mintegy harmincfős csapata. Kálmán László, a kolbászkészítők egyike elmondta, a csabai kolbászba só, fokhagyma, paprika és köménymag kerül, azzal, hogy a gyúrómester fűszerezéskor a szívét is beleadja. Az adagolás, a gyúrás, a  töltés, a füstölés pedig külön odafigyeléssel jár. Elmondása szerint nincs két egyforma módszer, és tulajdonképpen ezért van az, hogy a kolbász minden vidéken másképpen készül és más ízű.

‒ Nagyon kevesen tudják, hogy a kolbász ízét, küllemét döntően befolyásolja az őrölt paprika. A legjobb minőségű paprika pedig Békéscsabán és környékén terem ‒ fogalmazott Kálmán László.

A kolbászgyúrás minden évben versenyjellegű, a csapatokat külön zsűri értékeli. Arról, hogy osztályzáskor milyen kritériumokat tartanak szem előtt, Beszédes Nimród, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy sok mindent pontoznak.

‒ A csapat felkészültségét, az asztaldíszítés minőségét, de különösen jelentős a higiénia, az eszközök minősége és azok használata, vagy például, hogy a daráló mennyire éles és milyen minőségű hús jön belőle. Nem kevésbé fontos, a szín, a sütés előtti állapot és a töltés minősége. A másik csoport a sütés utáni minőséget osztályozza, de pontozzák a külső megjelenést, a fűszerpaprika minőségét, az illatot, a fűszerezettséget és a zamatot – emelte ki a zsűri tagja.

A megjegyzésre, miszerint több asztalnál is kesztyűben dolgoztak a hússal, elmondta, hogy az nagyon fontos, hiszen közvetlenül is kihat a higiéniára. Hozzátette, hogy ezért külön pluszpont jár.

Felsőpakonyról (Pest megye) a Thermofoam Kft. csapata több éve vesz részt a kolbászgyúró versenyen. Érdeklődésünkre, hogy ott hogyan készítik a kolbászt, Koltai Károly, a csapat egyik tagja elmondta, nagyon fontos, hogy a húst apróra darálják, majd a só és bors mellett finom pirospaprikával fűszerezik.

‒ Az általunk készült kolbász nagyon szép piros színű, és a szokásostól picit jobban fűszerezzük, ettől függetlenül azonban a hagyományos ízeket szeretnénk továbbvinni. Szeretjük, ha egy picit pikáns, de ne legyen túl fokhagymás. Ami pedig az kolbászkészítő utánpótlást illeti, vannak érdeklődő fiatalok, csak egy kicsit irányítani kell őket – mondta Koltai Károly.

A mezőtúri Miskolczi Imre és csapata 2002 óta, azaz 23 éve jár a kolbászgyúró versenyre. Kérésünkre a tagok elmondták, szeretnek jót enni, remek a társaság és kiváló a hangulat.

‒ Hogy milyen a jó kolbász? A legfontosabb, hogy a szükséges mennyiség hetven százaléka vegyes sertéshús (lapocka, oldalas stb.) legyen, harminc százaléka pedig zsiradék. A tíz kiló húsra megy 22 deka finom őrölt paprika, ugyanannyi só, három deka szemes kömény, öt deka zúzott fokhagyma és öt deka csípős paprika. Borsot nem teszünk bele. Fontos jól összekeverni, szépen betölteni, és nagy lángon kisütni. Akkor jó, ha roppanós a külseje és szaftos a belseje. A lényeg az, hogy a húst nem négyes, hanem hatos rostával kell darálni. Ilyen egyszerű az egész – mondta mosolyogva Miskolczi Imre.

Hégely Sándor, fesztiváligazgató elégedettségének adott hangot, hogy a rendezvény az idő múlásával egyre inkább terebélyesedik.

‒ Csütörtökön kezdtük a legkisebbekkel, óvodások, kisiskolások jöttek szüleikkel, a nagyszülőkkel, este pedig már teltház volt, nagyon sokan érkeztek. A pénteki nap a középiskolásoké és az egyetemistáké volt, akik ugyanúgy készültek, olyan receptekkel érkeztek, mint a felnőttek. Nagyon fontos, mert tulajdonképpen erre épül az egész fesztivál. Vagyis egy hagyományt kell átörökíteni úgy, hogy az ne egy dohszagú, avas valami legyen, amit csak úgy előveszünk egy évben egyszer, és büszkén mutogatjuk, hanem legyünk rá büszkék. Az volt a legnehezebb az elmúlt 28 évben, hogy megtartsunk egy ilyen hagyományt, hogy ne vesszen el a lényeg, közben pedig frissek maradjunk, hogy a gyerekek meg a fiatalok számára is trendi és komoly legyen. Nem volt könnyű, de 28 év után látható, hogy sikerült. Rengeteg a fiatal, kiváló hangulatban, beöltözve, mindenkinek van saját receptje. Tehát a kocka el van vetve. Innentől kezdve látszik, hogy évtizedekig semmi gond nem lesz a csabai kolbászfesztivállal, mert van, aki továbbvigye. Már a 6‒10 évesek is vidáman, jókedvűen és a sajátjuknak tekintve ápolják a kolbászkészítés hagyományát ‒ mutatott rá Hégely Sándor.

A kérdésre, hogy honnan érkeznek a részvevő csapatok elmondta, ezt nehéz lista nélkül felsorolni, de tavaly Új-Zélandról, Ausztráliából, a Fülöp-szigetekről és egyéb egzotikus helyekről is érkeztek vendégek, ugyanakkor Európa szinte minden országából több éve jönnek az érdeklődők.

A fesztiválon a vasárnap immár hagyományosan családok és a hagyományok napja volt, a cégek kolbászgyúró versenye mellett töltöttkáposzta-főző verseny és színes záróprogramok várták a közönséget. A gyermeket az Alma Együttes és a Kicsi Gesztenye Klub szórakoztatta, nagyszínpadon pedig a NOX, DESH, Regán Lili és a K-osz Disco zárta a rendezvényt.

Láttunk medve-, szamár-, mangalica-, marha-, szürke-marha, szarvas-, őz-,  ló-, birka-, csirke-, pulyka, nyúl-, strucc-, liba-, és kacsahúsból készült kolbászt. Némelyiket meg is kóstoltuk.

Szöveg és fotó: Paraczky László

The post Ahol nemcsak a kerítés, hanem a ház is kolbászból készült appeared first on Szenttamás.

Kicsik és nagyok számára egyaránt – a tudományt, a művészetet és a szórakozást ötvözve – kínál tartalmas kikapcsolódásra, tanulásra lehetőséget az óbecsei Than Emlékház. A Than fivérek újjáépített szülőházának avatóünnepségét tavaly áprilisban tartották. Than Mór festőművész 1828-ban, Than Károly, a kor egyik kiemelkedő vegyésze pedig 1834-ben született ebben az emlékházként felújított épületben.
Than Mór művészetében elsősorban magyar történelmi és mitikus eseményeket dolgozott fel, de vásznain megörökítette a szerb és más európai nemzet kortárs és történelmi személyiségeit is. Zsánerképben Újoncozás az 1848 előtti időkből címmel a kritikusok szerint megfestette a magyar kritikai realizmus első alkotásának számító vásznát. Budapest rangos középületei: a Nemzeti Múzeum, az Operaház, a Vigadó, a Keleti pályaudvar, a főváros és a vidék, elsősorban Bácska templomai őrzik freskóit, vitrázsait, vásznait, oltárképeit. Than Károly érdeklődése és munkássága a kémia egész területére kiterjedt, a legkülönbözőbb kémiai jelenségeket sokoldalúan közelítette meg, és képes volt a nagyobb összefüggések fölismerésére, szigorú logikája pedig hozzásegítette az ebben az időszakban különlegesen fontos fogalmi tisztánlátáshoz. Kivételesen alapos kísérletező volt, figyelme mindig kiterjedt a lehetséges hibaforrásokra. A szervetlen, az analitikai és a fizikai kémiában máig érvényes alapvető fontosságú felfedezéseket tett. Meghatározó fontosságú volt az egyetemi és a középiskolai kémia oktatás megszervezésében, tudományszervezői tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémián és tudomány-népszerűsítő munkája a Természettudományi Társulatban.
Az idegenforgalmi és kutatási célokra szolgáló emlékházban a Than fivéreknek szentelt emlékszobákat, a kiállítást és az interaktív parkot tekintheti meg a látogató. Than Mór alkotásainak a reprodukciói között megtalálható az a két festménye – a Mindenszentek és a Szent Tamás apostol – is, amelyeknek az eredetije a szenttamási katolikus templomban található.

A több mint 400m² alapterületű épületben a művésznek és a tudósnak szentelt szobán kívül az épület tartalmaz egy optikai, fizikai és kémiai törvényszerűségeket bemutató kiállítást is, amelyen 27 tudományos interaktív játék, eszköz kapott helyet. Ezek az eszközök látványosan és játékosan mutatnak be különböző fizikai jelenségeket és természeti törvényszerűségeket (Tautochron paradoxon, Püthagorasz tétel, Newton bölcsője, Bermuda-rejtély, Leonardo hídja stb.). Az interaktív tudományos kiállítás, látványos, szórakoztató, közérthető és átélhető módon mutatja be a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentő világát, és nem csak gyerekeknek, de bármely korosztálynak feledhetetlen élményt nyújt. A december 26-án nyílt Matematika és a természet című kiállítás azt hirdeti, hogy a világ, amelyben élünk, tele van olyan mintákkal, melyeket körülírhatunk a matematika segítségével.

Remélem, ezt a helyet felfedezik a szülők, továbbá a számtan-, a fizika- és a kémiatanárok is, hogy gyermekeikkel, diákjaikkal együtt ismerjék meg játékos módon a természet törvényszerűségeit.

Az emlékház minden munkanapon 10 és 19 óra között várja a látogatókat, a belépőjegy ára 200 dinár egyszeri belépésre, a bumeráng belépőjegy pedig 400 dinárba kerül. Bővebben a www.than.rs honlapon tájékozódhatnak.
HFH  

The post Interaktív kirándulás a tudományok és a művészetek világában az óbecsei Than Emlékházban appeared first on Szenttamás.

Szerbiai Délvidéken társasutazással jártunk már, a Bánság, a Szerémség és az Al-Duna vidékét ismertük meg akkor. A Bácskából láttuk akkor a legkevesebbet, évek óta terveztük az új utazást. A történelmi Magyarország minél teljesebb megismerése, tájainak, lakóinak és mindenekelőtt igaz történelmének a megismerése vezet minket.

Diákkorunk történelem tananyagának egyre nagyobb részét cáfolják meg 1990 óta az új tudományos eredmények, új régészeti felfedezések, valamint a régi tudás újbóli megismerésén alapuló gondolkodók. A legmagasabb szinten tanított „a magyarok barbár ázsiai jövevény nép, szinte mindent más népektől kaptak és sajátítottak el”, „a magyarok az idegen népeket elnyomták”,  „Trianon oka maguk a magyarok voltak”, „Magyarország az utolsó fasiszta csatlós” szégyenteljes és hazug eszmékkel terhelten nem egyszerű út vezet odáig, hogy tudatosan és emelt fővel induljunk el egy új délvidéki utazásra az igazság megismerésének nyomában.

A délvidéki 1848‒49-es és az 1944-es ártatlan magyar emberek tömegeinek lemészárlásával kapcsolatban egyre több az ismeretünk. A szabadságharc időrendi történetében első helyen olvashatunk a Szenttamás környéki harcokról. A magyar lakosság fizikai megsemmisítése önmagában is megdöbbentő. A „Gion Nándor Emlékház létrehozása” hír hallatán derült ki számunkra, hogy Szenttamáson még mindig élnek magyarok. Ez már komolyan felkeltette Szenttamás iránt a figyelmünket. A két állam vezetőinek 2013-as csurogi találkozóját követően konkrét ismeretekkel is rendelkezünk az 1944-es sajkásvidéki vérengzésekről.

Délvidékről elszármazott ismerősöm ajánlott megbízható szállást, valamint fiunk a déli országrészre esett választását követően indultunk el a Bácskába.

Az első nap Zombor belvárosával, Bácskossuthfalva magyar emlékeivel és Bácstopolyával ismerkedtünk meg. A meleg nyári napon a topolyai strandon frissültünk fel. A kishegyesi Kátai- tanyán igaz szeretettel és kedves vendéglátással fogadtak minket, hálásan gondoltunk ismerősömre.

Másnap Bácsfeketehegyen álltunk meg először. Az újjáépített egykori német evangélikus templomot sikerült megmenteni a pusztulástól. A temetőben levő I. világháborús emlékmű magyar címerének és felső jelképének utólagos levésése jelzi, hogy itt nehéz a magyar élet. Miért volt szükség nevek levésésére?

Szenttamáson a főút először az ortodox szerb templomhoz vezetett minket: kéttornyú, barokk kori templom, impozáns méretekkel. Tornyai előtt gondoltunk először az 1848-as vérengzések áldozataira. A magyar katolikus templomot keresnünk kellett: egytornyú, XIX. századi, szerényebb méretű. Ahogy beléptünk a templom előterébe, egy idős hölgy jött utánunk. A templomot akarják megnézni? – kérdezte kedvesen. Igenlő válaszunkat hallva, máris indult a plébániára a templom kulcsáért és Szarvas Péter plébános úrért. Az atya idős kora ellenére nagy lelkesedéssel és örömmel ismertette meg velünk templomát. Tiszteletreméltó életút és a mindennapok küzdelme rajzolódott ki elbeszéléséből. Elmondta, 2017-ig egyetlen elvett ingatlanát sem kapta vissza kárpótlásként a rk. egyházközség. Hallottunk 1848 és 1944 vérzivataros éveiről is. Az atyától elköszöntünk, amikor a hölgy ismét segítségségünkre sietett. Paraczky László újságíró gondjaira bízott minket, aki az első telefonhívásra délidőben, 35 fokos melegben azonnal eljött hozzánk. Először a 2001-ben teljesen újjáépített kálváriát mutatta meg nekünk részletesen, ismertetve annak újjáépítési folyamatát. A kommunizmusban nem használhatták, a hosszú idő alatt tönkrement az épület, az ingatlan környékét szemétlerakónak használták. Újjáépítése valóságos csoda volt, tiszteletreméltó teljesítmény a szenttamási lakosoktól. Gion Nándor emlékházába is elmentünk, érdeklődve hallgattuk vezetőnket az író életéről. Látva érdeklődésünket, László a temetőbe is elkísért minket, ahol az 1944-es ártatlanul legyilkolt magyarok máig jelöletlen, gondozatlan tömegsírjait rejti a föld. Ide nem temetkeznek, csak a fák nőnek az áldozatok felett. Az egyetlen emléktáblát az 1944-es vérengzésről a bejárattal szembeni keresztnél találhatjuk. Mécsest gyújtottunk az áldozatokra emlékezve. Megrendültünk, megdöbbentünk, amikor a magyarság több évszázados kiirtásával a tömegsíroknál szembesültünk. Bűntelenül, kiváltó ok nélkül, fegyvertelen magyar polgári lakosok, férfiak, nők, gyermekek és idősek nyugszanak itt. A tetteseket utólag sem vonta felelősségre egyik államhatalom sem. A gyilkos idős korában borzalmas rémtettével nyíltan henceghet? Az áldozatoknak még egy bocsánatkérés sem jár? Elbúcsúztunk, Szenttamás megismerése igazi élmény volt, segítőink felejthetetlen élményt nyújtottak.

Bejártuk Újvidék belvárosát magyar emlékek nyomában, majd Futak templománál is megálltunk Hadik Andrásra emlékezve. Szomorú látvány volt a bácskai németek lezárt, használaton kívüli dernyei és hódsági temploma. Bács középkori vára, még romos állapotában is igazi felüdülést jelentett. Utunk következő állomása, egy gyülekezet nélküli német templom Bácskeresztúron ismét lehangolt bennünket.

Másnap reggel Temerinben megcsodálhattuk az új millenniumi templomot. Igazán büszke lehet rá a saját településén kisebbségbe szorított közösség! A temetőben meglepődtünk az 1944-ben legyilkolt magyarok emlékművének hosszú-hosszú névsorán.

Zsablyán a település főterén lezárt, omladozó, használaton kívüli katolikus magyar templom áll. Előtte faragott kőfeszület darabokban látható. Magyar közösséget itt hiába keresünk 1944 óta. Csúrog katolikus templomát a magyarság 1944-es kiirtását és elüldözését követően még le is bontották. Helyét még emléktábla sem jelzi. A szemközti ortodox templom épülete igazán impozáns megjelenésű. Az 1942-es tragédia emlékmúzeuma zárva. Az 1944-es emlékhelyet nem találtuk meg, egyetlen útbaigazító táblát sem láttunk. Idehaza az interneten 1 órába tellett, mire ráleltünk, hogyan is juthattunk volna el az emlékműhöz.

Bácsföldváron keresés nélkül is megtaláltuk a szerb áldozatok kétnyelvű emlékművét. A település után a főút mellett magasodó csonthalom volt a következő megállóhelyünk. 1849-es és 1944-es magyar áldozatok nyugszanak itt. Nincs emléktábla, egy fémkereszt emlékeztet bennünket a tragikus magyar sorsra.

Óbecse főterén is szembetűnő a különbség a szerb és a magyar templom javára.

Az út során még egy lelkes, segítőkész emberrel találkoztunk, Tordai Zita néprajzossal. Megmutatta a Délvidék egyetlen Hungária-szobrát a törökbecsei temetőben. Az aracsi templomromhoz is elkísért bennünket.

Tanulságos, élményekben gazdag utat jártunk be a véráztatta bácskai és bánsági földön.

Tisztelettel:
Egy győri család

The post Délvidéki utazás appeared first on Szenttamás.

A velencei farsangi hangulatról, a tél búcsúztatójáról, a programokról és az utcai látványosságokról tekintsék meg képes beszámolónkat!

HFH

Fénykép: HT

The post Lezajlott Európa legnagyobb kosztümös rendezvénye, a Velencei Karnevál appeared first on Szenttamás.

A Kopasz Halász csónakja helyett nekem be kellett érnem az autóval. Pedig nagyszerű vízi út lehetne a Balatontól a Krivajáig. Talán egyszer majd sikerül hasonlóan, mint a regény főhősének.

Megkértem Richárd öcsémet, hogy kísérjen el erre az utazásra. A határt Bácsalmás és Bajmok között léptük át. A szerb oldalon is meglepően rövid okmányellenőrzés után folytathattuk az utunkat. No igen! Az utak! Nem túl jók, de nyugodt tempóban, teljesen normálisan lehet közlekedni. (Amúgy sem tanácsos száguldozni, mert az arrafelé sokba kerülhet.)

Bácskossuthfalván (Ómoravicán) rövid pihenőt tartottunk. Itt született feleségem anyai nagyapja, akit sajnos nem ismerhettem személyesen. Mintha otthon lettünk volna. Az utcán, a téren, mindenütt magyarul beszéltek. Topolyánál rátértünk a Szabadka – Újvidék országútra. Átautóztunk Kishegyesen, ahol az ismert énekesnő, Rúzsa Magdi töltötte  a gyermekkorát. 

Feketics után (a határtól kb. 75 km-t autózva) rövidesen megpillanthattuk Szenttamás (Srbobran) tábláját. A bevezető úton várt minket kedves vendéglátónk, Paraczky László újságíró. Így nem okozott gondot a  Popovača venac utcában a Gion Nándor emlékház megtalálása.

A szépen felújított és gondozott házban a számtalan dokumentum és kép mellett megnézhettük egyebek mellett az író dolgozószobáját és a citerát, amelyen az író nagyapja zenélt a házi bálokon és a földesúr, Váry János névnapján. 

Az emlékház egyben a helyi magyarság találkozóhelye, közösségi épülete is, de szükségük lenne egy nagyobb befogadóképességű helyre is. A ház többek között otthont adott már a képzőművészeknek is, akik hálájuk jeléül kárókatonákat ábrázoló szobrot faragtak a az udvarra.

László elkalauzolt minket a bevezetőben említett nevezetes helyekre is. Amikor a szív alakú gáthoz és a Gavanski-féle vízimalom romjaihoz értünk, elszorult a torkom. Felemelő érzés, ha az ember számára így válik valósággá egy regény.

Sajnos a Krivaját helyenként nagyon benőtte a nád. Elképzelések vannak a terület rendezésére, de nem tudom, mikor és mennyi valósul meg belőlük. Az biztos, hogy egy nagyon hangulatos kirándulóhely lehetne belőle.

Folytatva utunkat, a Magyar utcán át jutottunk el az 1870 körül épült Kálváriához, ahol Rojtos Gallai és néha Török Ádám figyelte a „vakond embereket”, akik az egész napi földtúrás után fáradtan és rosszkedvűen tértek vissza a Zöld utcai otthonukba.

A Kálvária a II. világháború után egyre elhanyagoltabb lett, az 1970-es években gyakorlatilag romokban állt. Kísérőnk elmondta, hogy a kilencvenes évek végén kezdtek hozzá a felújításhoz.

Büszkék erre a helyre azért is, mert a helyi magyarság példátlan összefogásával végezték el a munkát.  Volt aki anyagokkal, mások a munkájukkal, szakértelmükkel, vagy éppen egy üveg pálinkával vagy 1-2 tyúkkal támogatták az építkezést. 

Voltak kevésbé szívmelengető pillanatok is a felújítás során. Például amikor 1999-ben  a tetőn dolgoztak és felettük a NATO bombázói repültek. 

Az oltárképeket és a stációképeket – így a Virágos Katonát is – Morvay László magyarországi művész készítette időtálló tűzzománc technikával.

2001. augusztus 19-én áldották meg a felújított Kálváriát, és a szenttamási amatőr színjátszók az István, a király című rockoperával tették még emlékezetesebbé az alkalmat. 

Fotózás a Virágos Katonánál, majd visszasétáltunk a Gion Emlékházhoz, miközben László fáradhatatlanul mesélt.

Hazafelé még egy rövid városnézés Szabadkán, ahol egyszer érdemes lesz hosszabb időt eltölteni. Végül az otthoni emlékezést megkönnyítendő egy kis jóféle sligovicát is beszereztünk, és irány a tompai határátkelő.

Nagyszerű élmény volt! Köszönjük szépen! Ha üzenhetnék  a túlvilágra, vagy a regény hallhatatlan világába Rojtos Gallai Istvánnak, elmondanám, hogy a Virágos Katona újra visszatért!

Linkajánló:

http://www.gionnandoremlekhaz.org/

http://www.szenttamas.rs/

Bódis Attila, Veszprém, Magyarország

The post Gion Nándor szülőfalujában és szülőházában jártam appeared first on Szenttamás.

Nyáron 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2 szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark – összesen 11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel – tökéletes kikapcsolódást nyújt a szülők, nagyszülők számára. A fürdő széleskörű gyógy- és wellness-szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15.000 m²-es parkosított zöld felületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni, pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti.

Maga a fürdőkomplexus két évvel ezelőtt egy teljes átalakuláson ment keresztül, és onnantól már megfelel minden korosztálynak, tehát a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megtalálja magának a rekreáció, szórakozás, de ugyanakkor a pihenés módját is. Ugyancsak bővült a gasztronómiai kínálat is, és még több vendéglátóipari objektum áll a látogatók rendelkezésre.

– Két évvel ezelőtt teljesen befagyasztottuk az árakat, idén május 1-től viszont egy minimális (90 forintos) emelkedéssel kezdtük a nyári szezont, ugyanis a fürdőt is utolérte a gazdasági válság. Ez érvényes a nyugdíjas jegyekre valamint a csoportos belépőkre is, azzal, hogy aki csak délutáni fürdést igényel, azaz 16 óra után keresi fel a fürdőt, annak már 20-25 százalékos kedvezményt tudunk biztosítani – mondta hírportálunknak adott nyilatkozatában Jenei Endre, a mórahalmi Erzsébet Gyógyfürdő recepciósa. Hozzátette: – Némileg módosult a nyitvatartási idő is. Ezek szerint hétfőn, kedden és szerdán reggel 8-tól 19 óráig, csütörtöktől  szombatig 22 óráig, vasárnaponként pedig 20 óráig lehet fürödni. Június 1-től megnyílott a fürdő második bejárata is, így a pihenni vágyóknak belépéskor nem kell sokat várakozniuk. A kocsival érkező vendégek, de mindenekelőtt a gyerekekkel érkező családok figyelmébe ajánlom a fürdővel szembeni, buszállomás mögötti parkolót, ahol a kocsik nagy része a nyári  hőségben hűvösben parkolhat, ami apróság ugyan, de egyáltalán nem mellékes tényező – hallottuk a recepcióstól, aki elmondta, hogy Mórahalmon ma már megtalálható mindaz, amivel egy igazi fürdővárosnak rendelkeznie kell: nagyhatású gyógyhatású termálvíz, színvonalas gyógyászati és wellness kezelések, kényelmes szálláshelyek, ízletes ételek és homoki borok, színes kulturális rendezvények és számos élményt nyújtó látványosság a környéken.

– A medencéket illetően fontosnak tartom elmondani, hogy háromóránként ellenőrizzük a vizek minőségét és hőmérsékletét, emellett nagyon odafigyelünk a házirend betartására, de nem utolsósorban a tisztaságra is, ami szinte döntő tényezőként hat a fürdő folyamatosan növekvő látogatottságára.

A belépőjegyek árát illetően Jenei Endre elmondta, hogy a felnőtt napijegy ára 1990 forint, a diákjegy, illetve a nyugdíjasjegy 1490 forintba kerül. A családi belépő (2 gyerekkel) ára 5000 forint, a 10 fős vagy azon feletti csoportok számára pedig fejenként 1390 forintba kerül. Felhívta a figyelmet, hogy vásárolható ún. havibelépő is, amely fél évi érvényes, és 10 vagy 20 belépésre jogosít fel, és itt is 20-25 százalékos a kedvezmény.

A mórahalmi gyógyfürdőt tavaly 420 ezer vendég kereste fel: – A legtöbben a nyári hónapokban, tehát a főszezonban érkeztek, amikor naponta 3–4000 látogatónk is volt. A statisztika azt mutatja, hogy a vendégek 40–45 százaléka Vajdaságból érkezett, idén május közepéig pedig ugyanezen mutató szerint az össz vendégnapok mintegy 60 százalékát vajdasági, belgrádi, zimonyi stb. vendégek tették ki mondta beszélgetőtársunk.

Paraczky László

The post Ahol jó lenni appeared first on Szenttamás.

A zsilip kapuit úgy méretezték, hogy a legnagyobb gőzhajók is átjuthassanak rajta, de akkoriban az utasforgalom is élénk volt a Tiszán: hetente kétszer közlekedett Szeged és Zimony között személyhajó, amely Óbecsén is kikötött, de az első világháború után belgrádi járat is üzemelt, és Törökbecsével is volt összeköttetés – a második világháborút követően a Jelena nevű hajó volt jóformán az egyetlen kapcsolat Bácska és Bánát között. Az 1877-ben épült folyami kapitányság épületét a töltés megerősítésekor, a hetvenes években rombolták le.

A világ egykor legkorszerűbb zsilipje ma már nem működik – kiemelt jelentőségű ipari műemlékként és idegenforgalmi látványosságként tartjuk számon. A régi hajóáteresztő zsilip turbinaállomásának 2009-ben megkezdett felújításának második szakaszát – az óbecsei önkormányzat és a Vajdaság Vizei közvállalat együttes anyagi hozzájárulásával – a napokban fejezik be a szakemberek, és a tervek szerint az épületben jövőre egy állandó kiállítás is megnyitja kapuit. A felújítás során sajnálatos módon ellopták a leendő múzeum egyik kiállítási tárgyát, a turbinaállomás egyik használaton kívüli elektromos motorját – a műkincs a tolvajoknak teljesen értéktelen, a szakembereknek azonban rendkívül becses.

Számtalan régi képeslap örökítette meg az óbecsei zsilipet, ami nem meglepő: megépítésekor tökéletes szerkezetével valóságos műszaki csoda volt – igazi világszám. 1900-ig a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál ömlött a Tiszába. Mivel a folyónak minden évben annyira megemelkedett a vízszintje, hogy elöntötte a település nagyobb részét, a csatorna torkolatát Óbecsére helyezték át – a Ferenc József által elrendelt munkálatokat 1899-ben fejezték be. A Bácsföldvár és Óbecse közötti 8 kilométeres csatorna az akkor csupán 24 éves Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának a tervei alapján készült.

Az óbecsei Türr István-zsilip a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Tisza felőli torkolatánál épült. A csatornát a magyar államtól Türr István vette át 75 évre használatra, a vízlépcső az ő megbízása alapján szintén Heinz Albert tervei szerint készült az 1895–1900-as időszakban. Egyes források szerint a vízszabályozó tervezésében Gustave Eiffel, a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője is részt vett.

HFH
 (Forrás: http://www.than.rs/becse.html) 

The post A XIX. és XX. század fordulójának egyik legkorszerűbb műszaki építménye, Türr István-zsilip appeared first on Szenttamás.

A bácsi vár rövid története

A mohácsi csata után bekövetkező Dózsa-féle parasztlázadáskor a vár nem tudta megtartani védő funkcióját, mivel Tomori Pál érsek a török elől menekülve megnyitotta a kaput Szulejmán szultán előtt, s 1526 őszén birtokbavették a várat. Ezután másfél évszázadig kisszámú török erő fennhatósága alatt tartotta, majd a kereszteshadak 1685-ben birtokbavették. Nem sokkal később megpecsételődött a vár sorsa: a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején az osztrák seregek 1705-ben felrobbantották.
Érdekességként meg kell említeni, hogy a bácsi vár magyar hungarikum.

 A bácsi vár rövid története

Bács főutcáján találjuk a roman stílusú szentéllyel és toronnyal rendelkező ferences templomot. A templomot 1169-ben építette egy templomos lovagrend Szűz Mária tiszteletére. A lovagrend feloszlása után vették birtokba a ferences rendi szerzetesek. A tatárjárás ezt az épületet sem kímélte, a boltozat súlyosan megkárosodott, amit 1370-ben gótikus stílusban újítottak fel. A török korban a templomból mecset, a toronyból minaret lett. A török hódoltság után a településre érkező sokácok a csodatevő Gradovári Szűzanya képét hozták magukkal a templomba.

Szűzanya

Horváth Judi

The post BÁCS appeared first on Szenttamás.