Csütörtökön Kúlán és Verbászon Pető-módszerrel végzett idegrendszeri szűrést tartottak. A szakemberek a központi idegrendszeri sérüléssel élő felnőtteket (Parkinson-kór, sclerosis multiplex, hemiplégia, stroke vagy valamilyen baleset következtében kialakult idegrendszeri sérülés), valamint a központi idegrendszeri sérüléssel élő gyermekeket várták, akiknek fő tünete valamilyen mozgássérülés. 
Perpauer Attila programkoordinátor elmondta, hogy Vajdaságban több helyszínen végeztek szűrést: Törökkanizsán, Óbecsén, Törökbecsén, Muzslyán, Nagybecskereken és Zomborban. Mint rámutatott, azokat az embereket igyekeznek megszólítani, akik központi idegrendszeri problémákkal küzdenek.
‒ Vajdaság területén több mint tíz éve szűrjük a központi idegrendszeri betegségekkel küzdő embereket, és terepi munkát is végzünk. Elmegyünk a helyszínekre, különböző településekre, ahol a megfelelő kapcsolatokat próbáljuk kiépíteni, és felderíteni azokat az eseteket, amelyek a számunka szűrésre alkalmasak. A szűrésnek a vége pedig az, hogy ha megtaláljuk a beteget, akkor háromhetes intenzív kurzusokra irányítjuk őket Szabadkára vagy Zentára. Tíz év alatt rengeteg helyen voltunk Vajdaságban. Ez a program arra is nagyon jó, hogy a szórványba is ellátogassunk, megismerkedjünk az emberekkel, valamint feltérképezzük a további területeket, ahol szükség van erre a munkára – mondta Perpauer Attila.
Csuka Pál, a Semmelweis Egyetem Pető András Kara Kiemelt Nemzetközi és Nemzeti Szolgáltatási Központjának igazgatója elmondta, a vizsgálat több részből áll.
‒ A folyamat első része, hogy megnézzük, hogy tényleg alkalmasak-e, hogy a mi módszerünkkel, a konduktív pedagógiával tudjuk fejleszteni, hogy tényleg ez a legjobb eljárási mód az ő számukra. Ha az valóban megfelelő, akkor megkeressük nekik azokat a csoportokat, ahova beosztva később meg tudjuk valósítani a fejlesztésüket. Vajdaságban 2016 óta végezzük a szűréseket, ráadásul Vajdaság kiemeltebb lett, mert a Semmelweis Egyetem egyik kihelyezett képzése Szabadkán folyik. Itt konduktor szakembereket képzünk, és évente öt alkalommal van rehabilitációs fejlesztés, a hallgatók egyben gyakorlati tanulmányaikat is végzik. Ugyanez történik Zentán is, ahol ugyanúgy évente öt alkalommal megjelenünk és elvégezzük a fejlesztést. Ezeken a területeken már jelentős az igény a rehabilitációs tevékenységre, ugyanis el kell mondani, hogy a Pető-módszer egy hungarikum, és a világon nagyon elterjedt. Jelenleg 48 országgal van az egyetem ilyen téren kapcsolatban. Egy ilyen módszert hoztunk most Vajdaságba is – azért, hogy itt is el lehessen érni, és ne kelljen ezért Budapestre utazni vagy ott élni, hogy a gyerekeket, illetve felnőtteket rehabilitálni lehessen – mondta Csuka Pál.
Az idegrendszeri szűrésre Verbászon a Szirmai Károly Művelődési Egyesület székházában került sor. Bógáncs Andrijašević Lívia, az egyesület elnöke elmondta, a csapat először látogatott a községbe. 
‒ Tekintettel arra, hogy ez volt az első alkalom, jó páran eljöttek. Szerintem kicsit jobban kellene reklámozni, hogy az ilyen és hasonló vizsgálatokról időben értesüljenek a polgárok. Akadtak olyanok is, akik nem tudták, hogy ez az egész miről szól, ezért nem mertek eljönni. Szerintem, ha legközelebb időben készül egy-egy komoly beharangozó, akkor sokkal többen jelentkeznek a szűrésre – mondta Bógáncs Andrijašević Lívia.
A program a Szekeres László Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Pető András Kara szervezésében a Magyar Kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Forrás: Magyar Szó

Szöveg és fotó: Paraczky László

The post Rehabilitációs segítségnyújtás appeared first on Szenttamás.

A Szirmai Károly Művelődési Egyesületben bemutatták a Verbász dicső múltja és kálváriája című könyvet, amely az első és a második világháború verbászi áldozatainak, az 1944–45-ben ártatlanul kivégzetteknek, elüldözötteknek, a lágerekbe hurcoltaknak, a megkínzottaknak és az éhen haltaknak állít emléket. 
A könyv elkészítésében, amely Matuska Márton (1937−2024), a délvidéki magyarirtás kutatójának utolsó, befejezett kötete, közreműködött dr.sc.Geiger Vladimir történész, a verbászi születésű Horváth László, zágrábi kutató és Paraczky László újságíró, helytörténész. A kötetet A. Verbászi Zoltán bővítette és egészítette ki, a szerkesztő pedig Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
A kötet monográfiaszerűen foglalkozik a korabeli Verbász ős-, közép- és újabb kori történetével, bemutatja, hogy Ó-, majd Újverbászra mikor és honnan történtek betelepítések, érinti a Ferenc-csatorna megépítésének történetét, a két különálló település fejlődését és a 19. század második felében történt iparosodását, részletesen felvázolja az impériumváltás időszakában történteket, valamint az 1941-ben történt eseményeket.
Részlet az Előszóból: „A könyv legfájdalmasabb része a Hatalomváltás 1944 őszén című fejezet, amelyből megtudjuk, hogyan likvidálták a város magyar és német lakosságát, a gyermekeket sem kímélve. Igen értékes a több személyes emléket megörökítő Visszaemlékezések és az Áldozati névsorok fejezet. Utóbbiban a szerzők táblázatokba rendezve veszik számba a soknemzetiségű település minden áldozatát a Nagy Háborútól, a vészkorszakán és a 2. világháborún át, az azt követő kommunista népirtásig. Az 1944–1945. évi vérengzések fő elkövetőit is megnevezik”.
A könyv Etnikai, gazdasági és kulturális átalakulások Verbászon 1945 után címmel írja le a magyar és a német genocídiummal ,,megtisztított” város további hanyatlását.
Miután Ó- és Újverbászt közigazgatásilag egyesítették, az 1970-es és 80-as években megszűnt a hagyományos kisvárosi összkép, a régi épületeket lebontották, eltüntették a néhai német és magyar jellegeket, megszűnt a magyar nyelvű oktatás is. Az 1970-es években lezárt és elhanyagolt temetőben lévő három nagyobb tömegsírnál a budapesti Keskenyúton Alapítvány 2002 óta szervez megemlékezéseket minden év november 3-án. Az ártatlanul meghurcolt és kivégzettek emlékére 2012-ben helyeztek el először egy nagyobb fakeresztet, amelyet még abban az évben ismeretlen tettesek eltörtek és felgyújtottak, mint ahogyan következőt is. A verbásziak azóta egy fémből készült keresztnél emlékeznek.
‒ A temető evangélikus és református része még érintetlen, a természet eluralkodott a sírokon, de a katolikus részt évek óta takarítjuk. Reményeink szerint itt egy emlékpark lehetne, amire elkészültek a tervek, és jó lenne megvalósítani. Itt, a kereszt mellett áll az első világháborús emlékmű, mögötte vannak a tömegsírok, lenne mit csinálni, de azt gondolom, hogy politikai akarat kérdése, hogy egy ilyen nagy volumenű munka elkészüljön – mondta a temetőben tett látogatásakor Cseresnyésné Kiss Magdolna.
A Verbász dicső múltja és kálváriája című könyv egyúttal az első magyar nyelvű kötet, amelynek bemutatóját a szervezők a nemzeti ünnepre, március 15-ére időzítették.
‒ Verbász múltja a magyarsághoz kapcsolódik, bár a történelem azt mutatja, hogy ez zömében németek lakta település volt, akiket szintén elvittek innen. A kötet tartalmazza Verbász minden áldozatát, tehát a vészkorszak áldozatait, a szerb áldozatokat, és természetesen a 44/45-ös vérengzések magyar és német áldozatait. A rendkívül értékes verbászi áldozatok listájának elkészítése Horváth László érdeme, aki itt született – magyarázta a szerkesztő.
A Zágrábban élő Horváth László elmondta, Matuska Mártonnal már korábban is ismerték egymást. Márton évekig gyűjtötte a 44-es verbászi eseményekről szóló forrásanyagot.
‒ A könyv kapcsán megbeszéltük, hogy mit ír meg ő és miről írjak én. Főleg az érdekelt, hogy mi volt a verbászi magyarság bűne, hogy több, mint ezer magyar vesztette életét. Húsz forrásból gyűjtöttem, gyűjtöttük össze az elhunyt magyarok, németek, szerbek, horvátok névsorát. Ez a monográfia tehát annyiban különbözik a többi kiadványtól, hogy tartalmazza a teljes veszteséget – mondta Horváth László.
A nemzeti ünnepen tartott programban fellépett a temerini Szabó Zsuzsanna, valamint a Szirmai Károly Művelődési Egyesület Rozmaring énekcsoportja. 
A szombati eseménysorozatot a budapesti Keskenyúton Alapítvány és a Szirmai Károly Művelődési Egyesület szervezte.

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László

The post Fényes múlt, de sorstragédiák is appeared first on Szenttamás.

A szentmisét követően 17 órától a Szirmai Károly Művelődési Egyesület termében (Tito Marsall u.88 sz.) bemutatják a Verbász dicső múltja és kálváriája című könyvet.

A szervezők a budapesti Keskenyúton Alapítvány és a Szirmai Károly Művelődési Egyesület minden emlékezőt szeretettel várnak.

Paraczky László

The post Szentmise és könyvbemutató Verbászon appeared first on Szenttamás.

Vasárnap délután került sor a verbászi Szirmai Károly Művelődési Egyesület Aranykalász kézimunkacsoportjának szervezésében a hagyományos közös teadélutánra és a társalgással egybekötött idénynyitó találkozóra. Az eseményen, amelyre a Drago Jovović Sportközpont konferenciatermében került sor, a tartomány 20 településéről 23 kézimunkacsoport képviselője, azaz közel 200 személy vett részt.

Paróci Mária, az Aranykalász kézimunkacsoport vezetője és a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetségének elnöke elmondta, a rendezvénysorozatot alkalmi ünnepség keretében minden évben a verbászi kézimunkacsoport indítja, a szövetség tagcsoportjai pedig folytatják az év folyamán.

‒ Vajdaság kicsiben itt van, örülünk egymásnak, és hogy együtt szórakozhatunk. A rendezvény fő támogatója a helyi önkormányzat, a Szirmai Károly egyesület biztosította a sütemények egy részét, a többit pedig a tagság önerőből fedezte. Szervezőként külön programmal nem készültük, de nincs is rá szükség, hiszen a jókedv már megvan. Jövőre csoportunk 25 éves lesz, és az évfordulót méltón megünnepeljük – mondta Paróci Mária.

Bógáncs Andrijašević Lívia, a Szirmai Károly Művelődési Egyesület elnöke elmondta, hogy ez a legnagyobb zárt körű rendezvényük. Hozzátette, az egyesületben idén, az előző évekhez viszonyítva több eseményt terveznek.

‒ Az Aranykalász Egyesület is tagja a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetségének, a mai eseményre pedig 23 csoport képviselői jöttek el. Számunkra sokat jelent itt a szórványban minden esemény, ami a magyarsághoz kötődik. Szerintem a mai alkalom bizonyítja azt is, hogy magyarként itt vagyunk, itt élünk és itt szeretnénk maradni, a többi néppel és nemzetiséggel együtt – mondta a verbászi egyesület elnöke.

A kikindai Viola kézimunkacsoport munkájáról Fejes Izabellát, a csoport egyik tagját kérdeztük, aki elmondta mindössze tízen vannak, de lelkesen dolgoznak.

‒ Csoportunk kicsi, de összetartó. Sajnos, a fiatalok, az utánpótlás hiányzik, de folyamatosan motiváljuk őket, hiszen a kötés, a hímzés, a horgolás sokkal hasznosabb időtöltés, mint a telefon nyomkodása. A kézimunkázás ráadásul stresszoldó. Minden szerdán találkozunk az Egység Művelődési Egyesületben, jelenleg pedig Aszakkör program keretében gyöngyfűzéssel foglalkozunk – sorolta Izabella.

Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ keretein belül működő Csipkeverő és kézi hímző szakosztály 10 fővel működik, a vasárnapi találkozóra ketten érkeztek, Mavrenszki Margit és Gutai Irén.

‒ A hat éve alakult csoportban jelenleg húszan vagyunk és a magyar hagyományos kézimunkával foglalkozunk. Fő irányvonalunk az úri hímzés, amiben sikeresek vagyunk. A csoport nagyon odafigyel a pályázatokra, ahol csak lehet, részt veszünk, mert ezek által meg tudjuk mutatni mindazt, amit elkészítettünk. És láthatóak az eredmények – mondták az újvidéki kézimunkázók.

A csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület csoportjáról is sikerült megtudni néhány dolgot. Fehér Piroska, a csoport egyik tagja elmondta, évek óta járnak a verbászi találkozóra és a műhelymunkákra is.

‒ Szeretünk mulatni és kézimunkázni is. Tevékenységi körünk igen sokrétű, a különböző fajta hímzésektől a dekupázs technikán át minden készítünk az asszonyokkal, és büszkén dolgozunk, hiszen munkáinkat folyamatosan díjazzák. Huszonnyolcan vagyunk, és huszonnyolc éve dolgozunk. Általában minden hétfőn találkozunk délután 3-tól 5 óráig az egyesületben, olyankor megbeszéljük, hogy ki milyen munkát készít, közben persze dolgozunk – mondta Fehér Piroska, a Százszorszép csoport vezetője.

A verbászi találkozón részt vett a szenttamási Kézimunka-kedvelők Egyesülete és a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klub Tulipán kézimunkacsoportja is.

Forrás: Magyar Szó

Szöveg és fotó: Paraczky László

The post Szorgalmasak és vidámak appeared first on Szenttamás.

Nagy érdeklődéssel fogadták a vásárlók az orosz tulajdonban lévő Svetofor nevű üzletet, amely  a Tito Marsall utca 41-es szám alatt található, alig száz méterre hetipiactól. Többnyire tisztálkodási szerek, élelmiszer és konyhai eszközök kaphatók. A termékek java orosz, de akad szerbiai is.

Az ünnepélyes átadón jelen volt Milan Glušac, Verbász polgármestere is, aki elmondta, hogy öröm a város számára egy ilyen üzletláncot fogadni.

− Büszkék vagyunk arra, hogy önkormányzatunk olyan gazdasági légkört és lehetőséget teremt, hogy a globális nagyvállalatok érezhetik az üzletkötés lehetőségét – fogalmazott a polgármester.

Egyúttal elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy bővült a kínálat és a választék a verbászi polgárok számára, valamint a foglalkoztatás szempontjából is jelentős előrelépés történt, hiszen a Svetoforban 15 ember talált munkát.

Biljana Đuričić, az üzlet igazgatója a megnyitón emlékeztetett arra, hogy az első Svetofor üzletet Szerbiában 2021-ben Kruševacon nyitották meg, a tervek szerint pedig további üzleteket szeretnénk nyitni. A verbászi  bolt 1200 négyzetméteres és 15 személynek biztosít munkahelyet.

Hozzátette, a jelenlegi, ukrajnai helyzet nincs különösen kihatással a terveikre, és valószínűleg hozzájárul a fejlődésükhöz. Úgy véli, hogy az újonnan megnyílt üzleteik a szükségletet és a keresletet mutatják. Véleménye szerint sikerességük abban rejlik, hogy a minimális árrés miatt 20-30 százalékkal olcsóbban kínálják a vásárlóknak ugyanazokat a termékeket, mint más üzletek. Eddig 68 üzletet nyitott a Svetofor üzletlánc Szerbiában, pontosította az orosz üzletlánc illetékese.

Szöveg és fotó: Paraczky László

The post Orosz bolt nyílt Verbászon appeared first on Szenttamás.

Pénteken éjfél körül intenzív havazás kezdődött Verbászon is. Éjjel két órától a helyi Komunalac Közvállalat hét csapata hóekékkel és nehézgépjárművekkel takarították, illetve szállították el a havat. A hó súlya miatt a fákról letörtek az ágak, amelyek súlyosan megrongálták az épületeket és az ott parkoló személygépkocsikat, a főutcán pedig hatalmas letört ágak akadályozták a forgalmat. A téli szolgálat dolgozói és a városi zöld övezettel megbízott munkaegység ügyeletes csoportja az éjszaka és a délelőtt folyamán is a hó és a letört ágak eltakarításán dolgozott. A munkába bekapcsolódtak a helyi Čistoća vállalat dolgozói is, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsák a legkritikusabb útszakaszokat a Svetozar Marković, a Tito Marsall, a Kosmaji, a Népfront és a Gustav Krklec utcában.

A reggeli órákban Milan Glušac, Verbász polgármestere, a helyi rendőrállomás, valamint a Tűzoltó-mentő egység képviselőjével ellátogatott a Komunalac Közvállalatba, ahol Miljko Miljanić igazgató fogadta őket.

A téli szolgálat és géppark felkészültségéről szólva Miljanić elmondta, a Komunalacban húsz gépjármű állt bevetésre készen, ezek zöme a főbb útvonalak megtisztítását követően jelenleg is takarítja az utcákat.

− Ami a gépparkot illeti, egy gréder, egy hóekével felszerelt árokásó, két teherautó, egy Fiat Doblo személygépkocsi, egy ciklonnal és hókotróval felszerelt traktor, valamint két sószóró van jelenleg Verbász utcáin. Ami a raktáron lévő anyagot illeti, 350 tonna ipari só, 4 tonna magnézium klorid, 75 tonna zúzott kő és 30 tonna mart aszfaltkeverék áll rendelkezésünkre. Az útfenntartók az utakat három prioritási kategóriába sorolva tisztítják, ez összesen közel 250 kilométernyi úthálózatot jelent. A téli szolgálat dolgozói a parkolók és a járdák téli karbantartásáról is gondoskodnak, amelynek felülete 6 400 négyzetméter – sorolta a vállalat igazgatója.

Hozzátette, a Verbászhoz tartozó falvak közutainak tisztítása nem a helyi téli szolgálat feladata, hanem a Bačkaput hatáskörébe tartozik. Kivételt képez a Sóvé (Ravno Selo)–Kölpény (Kulpin), a Torzsa (Savino Selo)–Péklapuszta (Kosancić) és a Kucora (Kucura)–Ókér (Zmajevo) úthálózat.

Köszönve a téli szolgálat dolgozóinak és jó munka jó szervezésének Verbász község területén az utak 24 órán át járhatók. Az igazi kihívások akkor jelentkeznek, amikor a hó több napon át át megállás nélkül esik; ilyenkor az útfenntartók a nap 24 órájában, a hét minden napján a terepen vannak.

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László

The post Huszonnégy órás ügyelet tart a verbászi téli szolgálat appeared first on Szenttamás.

Verbászon, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával 2018 óta működik a magyar nyelvápolási csoport. A gyerekekkel Kaszás Éva zenepedagógus foglalkozik. A Bíborka csoport tagjai az elmúlt hetekben a farsangról beszélgettek, alkalmi verseket tanultak, és ötletes maszkokat készítettek.

Csütörtökön este az anyanyelvápolókat, a szülőket és a nagyszülőket lekváros farsangi fánk, valamint csörögefánk várta, a szerény ünnepség keretében láthatták és hallhatták mindazt, amivel eddig foglalkoztak. A csoport tagjai verset mondtak, énekeltek, az egyik tag pedig hegedült.

− A nem magyar gyerekek az iskolában fakultatív módon tanulnak magyarul, az egyesületben hetente két alkalommal találkozunk az alsósokkal. Tekintettel arra, hogy kisgyerekekről van szó, nem kimondottan olvasva és magolva tanulunk, hanem játékos nyelvápolás folyik. Mindig vidáman jönnek. Főleg a magyar népszokásokról beszélgetünk, hiszen ezek mindenki számára érdekesek. Karácsonnyal kezdtük, a hozzá fűződő hagyományokkal, versekkel, majd úgy döntöttünk, hogy az idéntől mindegyik hagyománnyal külön-külön foglalkozuk, és feldolgozzuk őket. A farsangi időszakban egy kisebb programmal készültünk, a következő alkalommal pedig felelevenítjük a húsvéthoz kapcsolódó szokásokat – magyarázta Kaszás Éva.

Hozzátette, hogy a nyelvápolásra főleg vegyes házasságból származó gyerekek járnak, olyanok, akik otthon nem igazán beszélnek magyarul. Az egyesületben ez sokkal könnyebben megy, hiszen mondókákat, zenés játékokat, meséket, népdalokat tanulnak magyar nyelven.

− Tekintettel arra, hogy Verbászon a ’91/92-es tanévben megszűnt a magyar tannyelvű oktatás, és a magyarul tanuló diákok Kúlán tanulnak tovább, fő célunk most az, hogy az óvodások, valamint az alsós dikákok számára legalább hetente biztosítsuk az anyanyelvápoló foglalkozásokat. A kezdeményezést a Magyar Nemzeti Tanács a kezdetektől felkarolta, így a Bíborka csoport tagjai heti két alkalommal találkoznak – mondta Bógáncs Andrijašević Lívia, a Szirmai Károly Művelődési Egyesület elnöke.

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László

Fotó: Paraczky László

The post A magyar népszokások mindenki számára érdekesek appeared first on Szenttamás.