A két világháború közötti időszakban az olvasókör vesztett jelentőségéből. Helyette mindinkább szerepet kaptak az iskolai könyvtárak és a Luka Subakov könyvkereskedése keretében működő közkönyvtár.

1945-ben alakult meg a Szenttamási Népkönyvtár és Olvasókör. 1955-ben a Dózsa György Kultúrkör könyvtárának könyvállományát áthelyezték a meglevő könyvtárba, és akkor veszi fel ez a könyvtár a Szenttamási Népkönyvtár nevet. 1961-ben községi határozat alapján a Népkönyvtárhoz csatolják a turjai és nádaljai könyvtárat, így az községi jelleget kap, ami napjainkig megmaradt. Független azonban csak 1966-ig maradt, amikor az újonnan megalapított Művelődési Ház keretébe került. 1986-ban költözik mai helyére, majd 1987-ben újból önálló intézmény lesz.

A könyvtár könyvállománya három részre osztható: felnőtt részleg, gyermekkönyvtár és a helytörténeti gyűjtemény. Mind a három rész szerb és magyar nyelvű könyveket tarlamaz. Műfajukat tekintve a szépirodalmi művek vannak a legnagyobb számban. A helytörténeti gyűjteményben őrizzük a szenttamási írók műveit és a Szenttamásról szóló könyveket, újságokat, fényképeket stb. Legismertebb szenttamási írók Végel László, Gion Nándor, Stevan Kaćanski Bard, Milan Dunđerski. Jeles kutatómunkáról tanúskodnak különböző tudományok terén dr. Radoslav Subić, Mita Sekulić, dr. Szlimák Sándor és dr. Horváth Futó Hargita művei.

The post Szenttamási Népkönyvtár appeared first on Szenttamás.

Az iskolaépület 1982-ben és 2002-ben beázott, az iskola levéltári anyagának nagy része használhatatlanná vált, és sok esetben a tárgyi bizonyítékok híján csak következtetni lehet az eseményekre. 1953-ig az iskolatanács jegyzőkönyve magyar nyelven íródott. Az iskola első igazgatója Tőzsér Ferenc tanár volt.

A jegyzőkönyvet hitelesítő bélyegző alapján 1953-tól 1955-ig az intézmény hivatalos neve Arany János Nyolcéves Iskola. Az iskola évfolyamainak száma nyolc.

A tanügyben 1955 szeptemberétől Szenttamáson új szervezési formát vezettek be. Eddig az iskolák belső szervezettségét és az oktató-nevelő munkát a tanítási nyelv határozta meg. Ekkor Szenttamás területi felosztása kötelezte az iskolákat, hogy egy meghatározott területen valamennyi iskolaköteles gyermek számára szervezze meg a tanítást. Ezért a község mindkét iskolájában a tanítást szerbhorvát és magyar nyelven is megszervezték, de csak az alsó osztályokban, míg a felsős szerb tanulók az I. Nyolcéves Iskolába, a felsős magyar tanulók a II. Nyolcéves Iskolába jártak.
1955-től az iskola hivatalos dokumentumai szerbhorvát nyelven íródtak, a bélyegzők szerint pedig az iskola a Szerb és Magyar Tannyelvű Második Nyolcéves Iskola nevet veszi fel (Druga osmoljetka na srpskohrvatskom i mađarskom jeziku).
A nyolcosztályos kötelező, egységes, alapozó műveltséget nyújtó általános iskola az 1958. évi referendumdokumentumok értelmében jött létre (A közoktatásról szóló általános törvény – Hivatalos Lap, 58. szám). Az iskola az 1959. szeptember 2-i jegyzőkönyv-hitelesítő bélyegzőjén már a Jovan Jovanović Zmaj Elemi Iskola nevet viseli (Osnovna škola „Jovan Jovanović Zmaj”).
A tanítást három, később négy különálló helyen szervezték meg: az inasiskola, az elemi iskola, a zárda és a begluki iskola helyiségeiben. 1955 szeptemberétől tanyai tagozat nyílt a kendergyárnál lévő tanyán.
Az 1971. évi alkotmánymódosítás után Vajdaság SZAT Képviselőháza 1972-ben meghozta az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényt, az oktatás és nevelés tantervének, valamint a tanításon kívüli tevékenységek tervének alapjait határozott irányt szabva az általános iskola társadalmi-politikai és pedagógiai tevékenységének.

Lehetőségeivel (anyagi, káderjellegű és szervezési feltételek) és önigazgatási helyzetével összhangban az iskola fokozatosan alkalmazkodott az új koncepcióhoz: az 1975/76. iskolaévben az 1. és az 5. osztályba vezették be az új tantervet, az 1976/77. iskolaévben a 2. és 6., 1977/78-ban a 3. és 7., 1978/79-ben pedig a 4. és 8. osztályba. Az alapvető oktató-nevelő célkitűzéseket a tantervben szereplő tantárgyak tartalmazták, míg az általános, képző jellegű fakultatív rész összhangban állt a társadalmi környezet szükségleteivel és a tanulók személyes érdeklődésével, hajlamával. Az általános iskola demokratikus és önigazgató oktatási és nevelési társadalmi intézmény volt, igyekezett kiegyenlíteni a tanulóknál jelentkező gazdasági, műveltségi, képzettségi és egyéb különbségeket, s mindenkinek egyenlő esélyt biztosítani az oktatásban. Ez az elv biztosította, hogy az oktatás a népek, illetve a nemzetiségek nyelvén folyjon. Az általános iskola olyan tanulókat akart kinevelni, akik később minden téren megállják helyüket: elméletileg az oktatás tartalmával, gyakorlatilag meg saját önigazgatású szervezeteivel (a tagozati és osztályközösségek, a Pionírszövetség, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és más diákszervezetek).
1980-ban elkészült a szenttamási helyi járulékából épült új iskolaépület 36 tanteremmel, így a diákok egy épületben tanulhattak, a régi iskolaépületeket lebontották, helyükön sportpályák, köz- és lakóépületek épültek.

Az iskola dolgozói a munkástanács és a dolgozók közössége ülésén hoztak döntéseket, küldötteik a községi képviselő-testületben és az érdekközösségekben döntöttek, de az iskolában tevékenykedett a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Szakszervezet Alapszervezete is. Az általános iskolák – hogy tevékenységük eredményesebb legyen – a közérdekű kérdések megoldására társulhattak egymással. Az 1983. március 31-i referendum határozata értelmében a szenttamási iskolák a Testvériség-Egység Iskoláskor Előtti és az Általános Oktatási és Nevelési Munkaszervezetbe tömörültek (Radna organizacija za predškolsko i osnovno obrazovanje i vaspitanje „Bratstvo-Jedinstvo”). 1987-ben a Pionírotthon Alapszervezetet a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola Alapszervezetéhez csatolták.

Az 1990-es új törvény értelmében az iskolák – köztük a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola is – önállóan folytatta, folytatja tevékenységét. Az új törvény tükrözte a társadalmi-politikai változásokat. Az 1992-es törvény értelmében megalakult a Szerb Oktatásügyi Minisztérium. Valamennyi iskola a minisztérium tulajdonává vált. Megszüntették a nemzeti kisebbség nyelvének tanítását a szerb nyelven tanuló diákoknak és a latin betűs írásmód használatát. Az iskolában megszűntek a pártalapszervezetek. Az oktatásügyi miniszter kinevezte az iskolaszéket, és azt az iskola vezetésével hatalmazta fel. Az iskolaszék első elnöke Ifijú László okleveles közgazdász volt (az iskola volt tanulója) kétszer négyéves megbízatással. Az iskola ügyvezetője továbbra is az igazgató maradt. Pulai András igazgatót 1998-ig igazgatta az iskolát, őt követően Ifjú Zoltán szerbtanárt, az iskola volt tanulóját választották meg. A 2000. október 5-i események után törvénymódosításokkal megszüntették az orosz nyelvet, bevezették a hitoktatást az I. osztálytól a görögkeleti iskolakötelesek részére szerb, a római katolikus tankötelesek és a református tanulók részére magyar nyelven. Megtiltották a politikai tevékenységet az iskolában, a tanulók fizikai vagy bármilyen bántalmazását és a diszkriminációt. 2001-ben a szerb oktatásügyi miniszeter megbízott igazgatónak Kiss Csaba történelemtanárt, az iskola volt tanulóját nevezte ki, 2007 decemberétől pedig Munjin Szokola Erika osztálytanító vette át az iskola vezetését. 2008-ban az iskola tornateremmel bővült.

(Hustyi Kornélia: A mai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola múltjából. In.: Horváth Futó Hargita szerk.: De historia urbis nostrae I. Népkönyvtár, Szenttamás, 2011. alapján)

Kapcsolat

Cím: Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola
21480 Srbobran/Szenttamás
Dózsa György utca 1.
Telefon: 021/ 730–136
021/ 735–705
Telefaks: 021/ 730–136
e-mail: osjjz@mts.rs, 
jjz@eunet.rs 

https://srbobran.rs/opstina/obrazovanje/os-jovan-jovanović-zmaj-srbobran

The post Jovan Jovanović Zmaj Iskola appeared first on Szenttamás.