Aratás után számvetés

A gazdák elégedettek, de a számvetés a piacon dől el

A vajdasági földeken már a búzatermés mintegy 92 százaléka a magtárakba került. Vladimir Rankov agronómus, a verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat szakembere szerint a Verbász‒ Kúla‒ Óbecse‒ Szenttamás határban elégedettek lehetnek a hozamokkal.

− Térségünkben egyre népszerűbb az olajrepce, amelyet az árpához hasonló időben arattak le. A repce átlaghozama 4 tonna, jelenleg 54 dinárt fizetnek érte, az árpánál pedig az utóbbi évek legjobb hozamait jegyeztük, 4200-4300 kg termett holdanként, a tőzsdén jelenleg 21 dinárt fizetnek érte. A búza aratása néhány napon belül befejeződik. A hozamok véleményem szerint kielégítőek, hiszen Szenttamáson és Verbászon a hektáronkénti átlag elérte a 7,3 − 9,6 tonnát. Ha azt vesszük alapul hogy az idén január 1-jétől az aratásig mindössze 138 milliméter csapadékot kaptunk, a múlt év azonos időszakában pedig 162 millimétert, elégedettek lehetünk. A minőség jó, a szem nedvességtartalma 10–11%, a hektolitertömeg pedig 77,8 és 82 között mozog. A búza, az árpa és az olajrepcehozamokból a mezőgazdasági termelők számíthatnak némi bevételre − ha nem is a piaci árak tekintetében. Az árakat nem mi határozzuk meg, hanem a piac törvényei és az áru mozgása – magyarázta a szakember.

A búzáról beszélgetőtársunk elmondta, hogy az ősz folyamán Szerbiában mintegy 600 ezer holdon vetették el a gazdák, így 5,6-6 tonnás átlaghozam esetén hogy 3,3 és 3,5 millió tonna búza kerülhet a magtárakba. A tartalékok csaknem egymillió tonna körül várhatók, ami kevesebb ugyan, mint az előző években, de fedezi a hazai kereslet 60 százalékát. A mostani készletek, a várható rekordterméssel együtt, erős nyomást gyakorolnak majd a hazai piacra, ami a búzaárak csökkenéséhez vezet.

Az egyéb mezőgazdasági kultúrák állapotáról szólva Vladimir Rankov elmondta, egy biztos, a magas hőmérséklet romboló hatással volt a szójára, a kukoricára és részben a cukorrépára is, és mindez a terepen is megfigyelhető.

− Az elmúlt pár napban hullott 30-35 liter csapadék némileg javított az aszály okozta károkon. Az április 10-e és 25-e között elvetett kukorica a körülményekhez képest jól néz ki, némi termésre lehet számítani. Viszont a szóját virágzáskor érte a hőség, ezért elmaradt a hüvelyképződés, tehát termés sem lesz. A cukorrépánál megjelentek a levéltetvek és a kabóca, védekezni kell, a termelőknek ezzel kapcsolatban tanácsadási szolgálatunk szakembereinek véleményét ajánlom, hiszen valamennyien folyamatosan járjuk a terepet – mondta Rankov.

A kérdésre, hogy csaknem 35 év tapasztalat távlatából hogyan és miben látja a szárazság okozta károk enyhítését és hogyan menthető meg a mezőgazdaság, az agronómus elmondta:

− A jövő nagy figyelmet kell fordítani egyrészt az öntözési hálózat kiépítésére, ami jelenleg borzasztó drága megoldásnak számít, másrészt a kis- és közepes gazdaságoknak, termelőknek komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy a szántóföldi termesztésről fokozatosan áttérjenek a konyhakerti növények termesztésére. Akár otthon, akár a földeken. Bármilyen furcsán hangzik, a fóliasátrakban a csemegekukoricától kezdve az uborkán át a burgonyáig minden megterem, és mindegyik élelmiszernek van ára a piacon. Ennek azonban egyedüli hátránya az, hogy sokkal többet kell fizikalilag, azaz kézzel dolgozni – fogalmazott a szakember, aki

Hozzátette, a fiataloknak, akik a falun maradnának, ez biztos jövőt jelentene, hiszen a profit biztosított lenne.

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László