Az idén emlékezünk a 1716-os péterváradi csata 309. évfordulójára. A nagy múltú tekiai Mária-kegyhely a Havas Boldogasszony-templom búcsúja – a péterváradi csata emléknapján – mindig is fontos szerep jutott a vajdasági (magyar, horvát és más) katolikusok vallásos életében.
− A tekiai Havas Boldogasszony ünnepe minden év augusztus 5-én egy mélyen gyökerező hagyomány, amely a délvidéki magyarság számára különleges jelentőséggel bír. Ez a nap nem csupán egy egyházi ünnep, hanem a hit, a remény és a történelem összefonódó szimbóluma. Az ünnep gyökerei egészen a török elleni harcokig nyúlnak vissza, amikor 1716-ban Savoyai Jenő herceg vezetésével a keresztény seregek nagy győzelmet arattak a törökök felett Péterváradnál, a mai Újvidék közelében. A legenda szerint a csata során egy hófehér felhő jelent meg a törökök felett, amelyet a katonák Mária mennyei oltalmának tulajdonítottak. A győzelem emlékére emelték fel a templomot Tekián, ahol azóta is zarándokhellyé vált a hely. A templom búcsújáró hely, ahol a hívek közösen emlékeznek meg a múlt nagy eseményeiről, és imádkoznak a jövőért. A tekiai Havas Boldogasszony tisztelete a magyar nép túlélésének és kitartásának jelképe is, hiszen a nehéz időkben is erőt merített a hitből és a közösség erejéből. A tekiai kegyhely az elmúlt évszázadok során sokaknak nyújtott vigaszt és reményt. A magyar közösség számára máig fontos zarándokhely, ahol a történelem, a hit és a hagyományok egybefonódnak – mondta el portálunknak Zsúnyi Tibor atya, a szenttamási csoport vezetője.
aug 05, 2025 13:49 du.
