Kemény büntetéssel kell számolni

Az elmúlt néhány nap alatt Szerbia-szerte több ezer tarlótüzet regisztráltak

Az őszi betakarítási munkálatok végén hosszú évek óta tapasztalható a tarló és a növényi maradványok égetése. A folyamatos tűzveszély mellett károsodik a talaj, valamint a tűz és a füst veszélyezteti az emberek és állatok egészségét, a tarlótűz nem kevés esetben jelentős anyagi károkhoz vezet. A tűzvédelmi törvény értelmében Szerbiában tilos a növényi hulladék égetése, ezért az ilyen szabálysértés pénzbírsággal sújtható.

Mit mond a szakember?

Vladimir Rankov, a verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat agronómusa a témáról szólva elmondta, a tarlóégetés, a kukorica, a napraforgó, vaalmint a szójaszalma termőföldön történő égetése sajnos bevett gyakorlat mezőgazdasági termelők körében, mivel megkönnyíti a talajmunkát a termények betakarítása után.

− A tarlóégetés során keletkező magas hőmérséklet elpusztítja a talajban lévő hasznos mikroorganizmusokat, amelyek a humusztartalom növeléséért és a termékeny talaj fenntartásáért felelősek. A gazdáknak tudniuk kell, hogy a humusz pusztulása csökkenti a talaj termékenységét, ráadásul egy centiméternyi humuszréteg kialakulásához száz évre van szükség. Az égetéssel tehát a természetes erőforrásokat és az agroökológiai rendszert romboljuk. A növényi maradványok égetése közben számos káros anyag – például ammónia, nitrogén, valamint egyéb nem metán jellegű vegyület – kerül a levegőbe, amelyek ártalmasak a környezetre és az agroökorendszerre – mutatott rá az agronómus.

Szavai szerint a magas hőmérséklet elpusztítja a hasznos élőlényeket is, például a gilisztákat, amelyek kulcsszerepet játszanak a humusz képződésében és a talaj megújulásában. A tarlóégetés, amelyet a gazdák gyakran az esti órákban végeznek, könnyen tüzet okozhat a parcellák melletti erdősávokban, szélvédő övezeteken, sőt, a füst veszélyezteti a közúti forgalmat, ami balesetekhez is vezethet.

− Az égetést követően a hamu a talaj felszínén marad, a szél idővel elfújja, és lassan elveszik a felső (termékeny) talajréteg. Emiatt a gazdáknak jóval több műtrágyát és ásványi anyagot kell kijuttatni, hogy pótolják az elvesztett tápanyagokat – különösen a nitrogént, amely létfontosságú a következő vetési ciklushoz. Ezért a tarlóégetést mindenképp kerülni kell. Helyette a gazdáknak a megfelelő gépi talajműveléssel, tárcsázással vagy leszántással vissza kell juttani a növényi maradványokat a talajba. Ez elősegíti a mikroorganizmusok működését, növeli a humusztartalmat és hozzájárul a termőföld természetes termékenységének megőrzéséhez – mondta Vladimir Rankov.

….és mit a termelő?

Papajcsik Zsolt, veprődi gazda a növényi maradványok égetésével kapcsolatban saját tapasztalatait mondta el.

− Regeneratív mezőgazdasággal foglalkozom, és szeretnék foglalkozni a jövőben is, ezért a tarlóégetés ellene vagyok. Mert a tűz amellett, hogy rongálja a talaj szerkezetét, az amúgy is kevés nedvességet kiszívja a földből. Ez annyit jelent, hogy a felszínt képező mintegy 5-10 cm humuszréteg sokat veszít a minőségből. Ettől függetlenül előfordulhat komoly elgyomosodás, vagy fertőző betegségek, amelyek korlátozhatók, amennyiben a maradványok nem kerülnek vissza a talajba, hiszen a gyom magja vagy a kórokozó a  tűz követleztében megsemmisül. Régebben azt mondták, hogy a hamu káliumtartalmú és ilyen módon lehet a földet lugosítani, ami szerintem nem tévhit, de nem helyénvaló állítás. A termelők a könnyebb talajművelés végett, amikor nagy a szármaradvány, a massza, a betakarítást követően felégetik a tarlót, így sokkal könnyebb előkészíteni a talajt a következő vetésre.

A kúlai, illetve a veprődi határban is alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy a növényi hulladékot  préselik és összegyűjtik téli tüzelőnek.

− Nekem is van présgépem, és egyre többen keresnek meg. Azonban tudni kell, hogy régebben sokkal több szója volt errefelé, ezért többen fűtöttek szójaszalmával. Most is van/lenne rá igény, csak a szárazság miatt szalma tömege sokkal kisebb és ezért sokkal kevesebb bála kerül a tárolóba. Az állattenyésztők a (búza)szalma mellett szintén használják a kukorica szárat, bálázzák is. Tehát van, aki fűtésre használja, mások aljaznak vele.

A növényi maradványok égetése szigorúan tilos

A témával kapcsolatban megkerestük Damir Madžgaljt, a szenttamási tűzoltó-mentőegység parancsokát is, aki elmondta, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a határban a tarlóégetés − elsősorban a hatalmas büntetések miatt – ennek ellenére október folyamán három nagyobb tűzeset is történt.

− Az utóbbi három hónapban hét alkalommal riasztották egységünket növényi maradványok égetése, azaz tarlóégetés miatt. Augusztus 11-én egy búzatarlón volt hatalmas tűz volt, szeptember folyamán két alkalommal az ún. szegedi úton kukoricaszár égetése közben terjedtek szét a lángok, októberben pedig háromszor vonultunk ki a földekre, minden alkalommal kukoricamaradványokat égettek – mondta a parancsnok.

Kiemelte, tekintettel a hosszantartó szárazságra jelentősen nőtt a szabadtéri tüzek keletkezésének és terjedésének veszélye, amelyek gyorsan  és nagy területeket érinthetnek. Ez mellett valós veszélyt jelentenek polgáraink életére és egészségére, valamint jelentős anyagi károkat okozhatnak. Ezért a Belügyminisztérium Rendkívüli Helyzetek Osztálya felhívja minden polgár figyelmét, hogy legyenek felelősségteljesek, tartsák be a törvényeket, és legyenek rendkívül óvatosak a nyílt láng használatakor.

− Emlékeztetjük a polgárokat, hogy a tűzvédelmi törvényre vonatkozó jogszabályok tiltják a fű és növényi maradványok égetését a szabadban, valamint tilos tüzet rakni az erdő szélétől számítva 200 méteres körzetben. A törvényi rendelkezések megszegése pénzbírsággal jár. A természetes személyekre kiszabható bírság 10 000 és 50 000 dinár között mozog, míg a tarlómaradványok, növényi hulladék vagy szemét égetése esetén a bírság természetes személyek esetében 10 000 dinár, jogi személyek esetében pedig 300 000 és 1 000 000 dinár között van – mondta a szenttamási tűzoltóság vezetője. Egyúttal felhívta a polgárok figyelmét, hogy tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot a 193-as telefonszámon.

Damir Madžgalj elmondta az is, hogy a községi Rendkívüli Helyzetek Osztálya a Belügyminisztérium más részlegeivel, valamint az illetékes köztársasági és önkormányzati felügyeleti szolgálatokkal együttműködve fokozta a terep ellenőrzését annak érdekében, hogy azonosítsa és felelősségre vonja azokat a személyeket, akik nem tartják be a törvényi előírásokat.

Szöveg és fotó: Paraczky László