A Dunđerski család Hercegovinából, Gacko környékéről származik, a 17. században érkeztek Szabadkára, innen kerültek a 18. század elején Szenttamásra, ahol Gedeon Dunđerski megalapozta vagyonát. A családi örökséget fia, Sándor és unokája, Bogdan Dunđerski is tovább gyarapította.
Bogdan Dunđerski 1910 és 1918 között a magyar parlament képviselője volt, de Bácskának a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatolása után már nem foglalkozott politikával. A második világháború alatt képviselőként ismét bekerül a magyar parlamentbe, de az országgyűlés vitáiban nem vett részt: tekintélyét arra használta fel, hogy a kritikus politikai helyzetben segítse az itt élő szerbek életét.
Bogdan soha nem nősült meg, művelt és büszke volt, szerette a lovakat és a jó bort. Több mint 2600 holdas birtokán 57 éves korában egy mesevilágra emlékeztető, álomszerű kastélyt építtetett – szó szerint megálmodta a saját világát.
Bogdan Dunđerski bejárta egész Európát, és megismerkedett a különböző kastélyépítési stílusokkal. Az egyik alapelv, amit követett, az volt, hogy az építkezésnek titokzatosnak, misztikusnak kell lennie. Bogdan szigorúan ragaszkodott ehhez, és valószínűleg ezért nem maradt fenn semmilyen építészeti terv a kastélyról. Ezért nem helyi, hanem cseh mestereket alkalmazott. mert csak így tudta megőrizni kastélya titkát. A cseh munkások a munka befejeztével hazatértek, és magukkal vitték a titkokat is. Az a hír járta, hogy Szlavóniából hatalmas mennyiségű, legjobb minőségű tölgyfát szállítottak ide, ezek egyik napról a másikra eltűntek, de senki sem tudta megmondani, hová lettek beépítve. Feltételezik, hogy föld alatti folyosók kötik össze a kastélyt az istállóval, és ezeket tölgyfával burkolták. Ami a titkos helyiségeket illeti, annyi biztos, hogy legalább kettő létezik.
Érdekes történet fűződik Bogdanhoz és a Fantast kastélyhoz, ugyanis Fantast nem Bogdan lova volt, ahogy sokan hiszik, hanem Leon Koen belgrádi orvosé. Leon egyszer ellátogatott a kastély melletti istállóba, ahol egy rendkívüli szép lovat látott. Nem sokkal később Bogdan megjelent az orvos irodájában egy üres csekkel a kezében, és felajánlotta, hogy az orvos írja rá az összeget. Leon nagyon boldog volt – nem a csekk miatt, hanem mert tudta, hogy lovának méltó helye lesz a kastély istállóiban. Így mindketten elégedettek voltak. A legenda szerint Urunk/Jézus színelváltozásának napján a Fantast istállóiban még ma is hallani lehet a lovak nyerítését – mintha Bogdan és lova vágtatnának a Dunđerski-birtok végtelen mezőin.
A kastélytól jobbra az egész komplexum mentén húzódik az istálló, amely a terület több mint felét foglalja el. Egykoron a négy lóistálló mellett több melléképület, karám és galopp pálya volt. A mára már csaknem teljesen tönkrement park körbeveszi a kastélyt, a kápolnát és a kisebb kastélyt, így a birtok az angol–francia stílusú kert az épületekkel együtt a barokk, a romantika, a neoklasszicizmus – kevert stílusát alkotja. A sétányokat gondosan karbantartották, középen medence található. A parkban játszótér és két teniszpálya kapott helyet.
A kastély parkjában a Szent Györgyről elnevezett kápolna ikonosztázának a képeit barátja, Uroš Predić, az egyik legnagyobb hatású szerb realista festő festette, aki a kápolna és a kastély tervezésében is segített. Bogdan Dunđerski 1943-ban hunyt el, és ebben a kápolnában nyugszik. Mivel nem volt utódja, a kastélyt a Szerb Maticára agyta.
Az egykor szenttamási kastélykomplexum ma a Becsei Vadászegyesület területén fekszik, ahol apróvad (fácán, nyúl, fogoly) és nagyvad (őz, szarvas) él. A vadászaton kívül a közelben horgászatot is lehet szervezni. A kastély a Topolya felé vezető úton, Óbecsétől 14 kilométerre található.
A komplexum mintegy 65 hektáron terül el. A kastélyban két ünnepi terem található: a nagyobb 70, a kisebb 30 férőhelyes. Emellett van egy díszszalon stíllbútorokkal, egy Bogdan-szalon régi bútorokkal, valamint a tulajdonosokat (családot) bemutató kiállítás. A kastély pincéjében egykor étterem működött két teremmel. Néhány évvel ezelőttig a kastélyban a Fantast szálloda működött.
A második világháború után a birtokot − akárcsak a többi vajdasági kastélyt és földet ‒ államosították. A fő- és melléképületekből mindent elloptak és elvittek, csak a falak és az ajtók maradtak. A pazar bútorokból, festményekből, ékszerekből semmi sem maradt. A szőnyegek, kristálycsillárok, ezüsttárgyak eltűntek, a padló és a falak egy része teljesen tönkrement. A kápolnát is le akarták bontani, de Uroš Predić levelet írt Moša Pijadénak, aki elérte, hogy az épületet ideiglenesen lezárják. A kastély bejáratánál egy nagy tábla hirdette: Az óbecsei kommunista párt a kastélyt a népnek ajándékozza.
Később a kastély a PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát irányítása alá került, de az idők során elhanyagolták. A kastélyt 1983-ban alakították át szállodává, melynek pincéjében étterem is működött. A mezőgazdasági kombinátot 2015-ben az MK Group vásárolta meg, amely a birtokot is tovább igazgatta, idővel azonban úgy döntöttek, hogy nem foglalkoznak többé vendéglátással. Fontos elmondani, hogy a birtok éveken át rendezvények, konferenciák, majálisok, újévvárások, kirándulások és esküvők kedvelt helyszíne volt, és évente 35–40 ezer ember látogatta. Mivel a tulajdonjogi helyzet bonyolult, a kastély megőrzése és felújítása érdekében egy erre vonatkozó törvény elfogadását tervezik.
Szöveg: Paraczky László
Fotó: Ótos András
Megjegyzés: A cikk a szenttamas.rs hírportál Javni objekti u Srbobranu – Középületek Szenttamáson elnevezésű községi projektum keretében készült 2025 novemberében. A szöveg és a fotók bármilyen egyéb jellegű felhasználásához a szerző jóváhagyására van szükség.
dec 04, 2025 08:16 de.
