Remek hangulatban telt Szenttamáson az Őseink Zenéje
Szombaton újra Szenttamás volt Vajdaság népzenei fővárosa, ugyanis a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola előcsarnokában immár 24. alkalommal került megrendezésre az Őseink Zenéje népzenei rendezvény, mely évről évre nagyszámú érdeklődőt vonz a dél-bácskai városkába. A teltházas koncert és az azt követő táncház a népzene kedvelőinek az idén újra alkalmat adott a találkozásra. De az est ezúttal sem kizárólag erről szólt, hiszen az Őseink Zenéje jól bevált kísérőrendezvényei, a kézműves kirakodóvásár, a kézimunka-kiállítás és a citerasimogató ezúttal sem maradt el. A koncert előtt az iskola zenetermében a gyerekekkel és fiatalokkal a törökbecsei Micsik Béla citerakészítő és népzenész foglalkozott, aki elmondta, az érdeklődők ezúttal a citerát ismerhették meg közelebbről.
‒A népi hangszerbemutató sorozat keretében idén a citerával és annak népszerűsítésével foglalkozunk. Bemutatom a hangszert, az érdeklődők ki is próbálhatják, hiszen a szervezők több citerát is biztosítottak. Itt lesznek a szenttamási citeracsoportok is, segítségükkel egy kis műhelymunkát és készítünk – mondta a koncert előtt Micsik Béla.
A tizenkilenc órakor kezdődő rendezvényt Radivoj Debeljački, Szenttamás polgármestere nyitotta meg. Elsőként Hosszú Anasztázia, a Galáris citerakettős egyik tagja lépett fel, aki középkori magyar zenét játszott. Őt követően a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának Boróka leánykórusa, majd a Kárókatonák fiúkórus állt színpadra. Mindkét csoportot Kovács Blanka tanárnő készítette fel. A koncert folytatásában az Arany János Magyar Művelődési Egyesület Szenttamási Tamburazenekara dél-alföldi ismert és kedvelt nótákat adott elő. Az Anador szép Anna című műsort az elmúlt évek tóthfalusi népzenei táborainak résztvevőiből alakult zenekar adta elő. Az összeállítás az emberélet fordulóit mutatta be balladarészletek, vajdasági népdalok és hangszeres darabok segítségével. A színpadi fellépések sorát a 2019-ben alakult pécsi Keptár zenekar zárta, amely moldvai népzenét játszott.
Az Őseink zenéje rendezvény fő szervezője ezúttal az Arany János MME elnöksége, valamint a helyi magyar civil szervezetek voltak. Salamon Rudolf, az egyesület elnöke kiemelte, a közel negyed évszázados múltra visszatekintő rendezvény egyik jellegzetessége, hogy a fellépők minden évben új műsorszámmal lepik meg a közönséget, célja pedig a táncházi zene ápolása, megőrzése és továbbadása az ifjú nemzedéknek, továbbá a vajdasági vonós- és tamburazenekarok bemutatkozása.
‒ A szervezők fő célkitűzése, hogy mindazok számára, akik nem foglalkoznak népzenével, de mégis eljönnek a koncertre, megismertessék, közelebb hozzák és megszerettessék a magyarság zenei és tánchagyományait – fogalmazott Salamon Rudolf.
Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kultúrával megbízott tagja elmondta, a folklór az, ami gyökeret ad, ami összetart, és amiből új növény sarjadhat.
‒ A táptalajunk tulajdonképpen a folklór, a népzene, a néptánc, a népdal. Ezekhez kell mindig visszanyúlni ahhoz, hogy megértsük saját identitásunkat. Ez roppant fontos, mert ezek azok az alapok, amelyek meghatároznak bennünket. Fontos továbbá, hogy ezt ne csak fenntartsuk, hanem megmutassuk a világnak, hogy képezni tudjuk magunkat, ezáltal fejlődve ebben. Az ilyen összejövetelek arra jók, hogy egyrészt együtt örülhetnek azok, akik népzenével foglalkoznak, másrészt pedig megmutathatják a közönségnek azt, hogy mit csinálnak, hol tartanak, hogyan és mennyit fejlődtek az elmúlt egy évhez képest – fogalmazott Hajvert Ákos.
Az Őseink zenéje ezúttal is a késő esti órákig tartó táncházzal zárult.
Szöveg és fotó: Paraczky László
jan 19, 2026 08:25 de.
