A kereszt a hit és a remény jele

Szenttamáson ünnepi szentmisével és közös agapéval tartották meg a Szent Kereszt Felmagasztalásának búcsúját

A szenttamási római katolikus templomot a Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel, a templombúcsút pedig szeptember 14-én tartják. A templom és környéke idén is ünnepi díszbe öltözött erre az alkalomra.

A hívek reggel 8 óra 45 perckor a templom előtt gyülekeztek, majd az ünnepi menet harangszó mellett vonult be a templomba. Az egyház és az önkormányzat képviselői mellett jelen voltak közéleti személyiségek, civil egyesületek képviselői, a szerb pravoszláv egyház képviselői, valamint a környező településekről érkező hívek is.

A szentmise kezdetén Zsúnyi Tibor helyi plébános köszöntötte a meghívott paptársakat és a jelenlévőket, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy az ünnep még szebb és tartalmasabb legyen.

‒ Szeptember 14-én ünnepeljük a Szent Kereszt Felmagasztalását, amely arra emlékeztet bennünket, hogy Krisztus keresztje Isten szeretetének és megváltásunknak a jele. A kereszt egyszerre jelképezi Jézus szenvedését és feltámadásának reményét. Amikor feltekintünk a keresztre, eszünkbe jut, hogy Isten szeretete a nehézségekben sem hagy el bennünket. A Szent Kereszt előtt állva adjunk hálát Krisztus értünk vállalt áldozatáért, és kérjük, hogy életünk keresztjeit is hittel, türelemmel és szeretettel hordozzuk. A kereszt legyen számunkra nem a reménytelenség, hanem az élet, a hit és a feltámadás jele – mondta Zsúnyi Tibor.

Az ünnepi szentmisét ft. Nagy Attila, az újvidéki Árpád-házi Szent Erzsébet-templom plébánosa vezette. Rajta kívül a szentmisén jelen volt Brasnyó Ferenc kishegyesi, Juhász György kúlai, ft. Világos Miklós moholi, valamint Magó László, az Óbecse-Újfalu plébánosa. Az ünnepi szertartáson részt vett továbbá tisztelendő Agócs Ágoston óbecsei diakónus is. A pravoszláv egyházat Goran Ranisavljević, Srboljub Srdić és Ivan Kostić képviselte.

A hívekhez intézett üzenetében Nagy Attila ezüstmisés plébános többek között arról beszélt, hogy 25 éves papi szolgálata alatt számos ember fordult hozzá panaszaival és nehézségeivel.

‒ A gyászolók fogadása az irodában, az özvegyen maradt házastársak könnyei, az árván maradt gyermekekkel való találkozások, a lelki zavarokkal küzdő emberekkel való találkozás, a függőséggel küzdő fiatalok segítségkérése, a kríziseikkel nehezen megbirkózó középkorúak, a szegény sorsú vagy beteg emberek, valamint az Istent, az egyházat és a papokat káromló ismerősök olyan élethelyzeteket teremtenek, amelyek megnehezítik az élet viselését. Ezekből lehetnek keresztek, de értelmetlenné is tehetik az életet. Ha nem vállaljuk a mindennapi kereszteket, akkor értelmetlen, üres és nehéz lesz az életünk. Ha vállaljuk a mindennapi kereszteket, akkor azokat Jézussal és Jézusért tesszük. Ettől kereszt a kereszt – fogalmazott Nagy Attila atya.

Az ünnepségen Jánoshalma képviseletében Ördögh Edit alpolgármester asszony volt jelen. A szenttamási önkormányzatot Radivoj Debeljački polgármester, Szabados Fodor Beáta, a községi tanács tagja, valamint Kocsis Krisztián, a polgármester tanácsadója képviselte.

A szentmise végén Ördögh Edit, a magyarországi testvérváros képviselője átadta Jánoshalma önkormányzatának elismerését, amelyet minden évben olyan személynek ítélnek oda, aki sokat tett az egyházért.

A díjat idén Kraszulyák Ilona kapta, aki a Szent Mónika közösség koordinátoraként fáradhatatlan szeretettel és gondoskodással fogja össze az édesanyák és nagymamák imaközösségét. Megszervezi az imaórákat, figyelemmel kíséri a közösség tagjait, örömükben együtt örül velük, nehézségeikben pedig imádságával és jelenlétével mellettük áll. Szolgálata sokak számára jelent biztos támaszt és lelki erőforrást.

A hétköznapi szentmisék előtt hűségesen előimádkozza a rózsafüzért. Imádságos lelkülete évről évre segíti a híveket abban, hogy elcsendesedett szívvel készüljenek az Eucharisztia ünneplésére. Ezzel a szolgálattal nemcsak imádkozik, hanem másokat is imádságra hív és vezet.

A szentmisét követően a búcsú a templom udvarában közös agapéval folytatódott.

Szöveg és fotó: Paraczky László