Tizenegyedszer találkoztak Makón a néprajzkutatók
Szeptember elején tizenegyedik alkalommal rendezték meg Makón a Néprajzkutatók Makói Találkozóját. A rangos szakmai eseménynek a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum adott otthont, ahol magyarországi és határon túli kutatók, muzeológusok, történészek és a népi kultúra iránt érdeklődők találkoztak.
A rendezvényt Czirbus Gábor, Makó város alpolgármestere és Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Múzeum igazgatója nyitotta meg. A találkozó előzménye az 1991-ben Fejér Gábor szervezésében megrendezett Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája volt. A kezdeményezés 2016-ban éledt újjá a makói találkozó formájában, amely azóta minden évben a kora őszi időszak fontos szakmai eseménye.
Az idei program is változatos témákat kínált. Az előadások között helytörténeti, folklorisztikai, népzenei, népi építészeti, vallási, családtörténeti és muzeológiai kutatások egyaránt szerepeltek. Szó esett többek között Goltner Lajosnak, a makói zeneoktatás első intézményesítőjének munkásságáról, az Árpád-emlékpark tervezéséről, kunszállási helytörténeti kutatásokról, valamint a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének folklórkutatásairól.
A találkozó egyik különleges előadását Végső István, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa tartotta. Gróf Bercsényi Miklós kuruc főgenerális sírládájának kulcsáról és annak kalandos történetéről beszélt. A ritka ereklye egy Szádeczky Lajos történész nevére felcímzett borítékban került elő, és közvetlen tárgyi kapcsolatot jelent a rodostói exhumálással, valamint a hamvak 1906-os kassai újratemetésével.
Vajdaságból Paraczky László, a Magyar Szó újságírója és helytörténész érkezett, aki a szenttamási Krisztus-katonák több mint százéves húsvéti hagyományát mutatta be. A fiatal férfiak nagypéntektől nagyszombat estéig őrzik Jézus szent sírját, majd részt vesznek a feltámadási körmenetben és a húsvéti szentmisén. A hagyomány ma már nemcsak vallási szokás, hanem a szenttamási magyar közösség összetartozásának fontos jelképe is.
A délutáni programban többek között az Amerikából hazatérő borsodiakról, az újkígyósi pünkösdölés hagyományáról, a 21. századi népzenekutatói terepmunkáról és Dani János makói juhász magángyűjteményéről is hallhattak az érdeklődők.
A XI. Makói Néprajzkutató Találkozó ismét bebizonyította, hogy a néprajzkutatás nem csupán a múltról szól. A hagyományok, történetek, tárgyak és közösségi emlékek a jelenben is tovább élnek, és fontos szerepet töltenek be kulturális identitásunk megőrzésében.
Forrás: Magyar Szó
Szöveg: Paraczky László
Fotó: József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, Makó
szept 24, 2026 08:20 de.
