A templom

Szenttamásról írásos formában először a középkorban, 1338-ban találkozunk Bács-Szenttamás néven. A település neve ilyen formában kisebb nagyobb megszakításokkal megmaradt 1904-ig. Első temploma vert falú, náddal fedett torony és kereszt nélküli templom volt, amit 1783 körül építettek. A szenttamási plébánia akkor az óbecsei anyaegyház filiálisa volt. 1788-ban már anyaegyház, 1796-tól adminisztratúra, 1818 óta pedig plébánia. A lakosság gyarapodásával újabb építkezésbe kezdtek, a mai templom előde 1814/15-ban épült. Ekkor kapta a Szent Kereszt Felmagasztalása nevét. A templom búcsúja szeptember 14-e.

A Magyar Országos Levéltárban található a szenttamási katolikus templom tervrajza: késő barokk, klasszicista vagy egyszerűen osztbarokk típusú funkcionális templom. A templomot Kiss József pítészmérnök tervei alapján építették, ő volt a csatornaépítő is.[1] A 19. században többször alakították, bővítették a sekrestyét, hozzáépítették az oratóriumot, amit mi kistemplomnak hívunk, majd 1901/1902-ben elnyerte mai formáját és nagyságát. A huszadik században is többször szépítették, modernizálták.

Plébánosok, akik itt szolgáltak:

P. Adjut Spurnyei (1794‒1795), Michael Csupor (1796‒1798),

Emericus Végh (1799‒1801), Emericus Krajatsits/ Krajasits (1802‒ 1817), ő szentelte fel az új, toronnyal ellátott templomot 1815-ben.

Andreas Róka (1818‒1825),

Franciscus Zrimszky (1826‒1828), Joannes Koplányi I. Comitatus Csongradiensis Tabulae Judiciariae Assessor (1829‒1832),

Mathias Mokossay adm. (1833),

Andreas Vorgich (1834),

Mathias Mokossay (1835‒1845), Franciscus Csáby (1847‒1848), Laurentius Fratrics adm. (1851), Joannes Sendula adm. (1853‒1863), Stephanus Szijártó (1864‒1878), Joannes Matoss (1883‒1900),

Antonius Fáncsy (1901‒1919), Julius Rogiener adm. (1921).[2]

Az első világháború után:

Berecz Kálmán (1921‒1932),

Gärtner Mihály (1932‒1944), Rencsár Albert (1944. október 9-től december 10-ig végez szükségkereszteléseket a pap nélkül maradt hitközösségben),

Sábics Antun (1944‒1945) vikáriusként szolgált a menekülni kényszerült plébános helyén 1944. december 10-től huszonöt napon, vagyis 1945. január 5-ig, majd eltávozott Szenttamásról),

Kokics Zselyko-Dezső (1945. január 13. – 1946. szeptember 30.)

Poós Antal (1946‒1952),

Sóti Máté (1952‒1976),

Varga Dezső (1976‒1977),

Szarvas Péter (1977‒2019),

Zsúnyi Tibor (2019‒).

Két Than Mór-festmény, a Szent Tamás apostol és a Mindenszentek is megtalálható a templomban. Az óbecsei születésű kiváló magyar festő, aki Munkácsy Mihály tanítómestere volt, mindkét képet 1866-ban festette. [3]


[1] Bordás Attila: Kiss József bácskai középületei. Híd, 2000. 12. sz. 1147–1167. p.

[2] Szenttamás (1794‒1923). Kalocsai Levéltár. https://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/ szenttamas-1794-1923

[3] Paracki Teodóra: Településem temploma és védőszentje. In. Horváth Futó hargita szerk.: De historia urbis nostrae I. Szenttamás: Szenttamási Népkönyvtár, 2011. 37.

Németh Dezső

Közzétette: Németh Dezső