Szenttamáson a templombúcsú nemcsak a védőszent ünnepe, hanem a találkozás, az összetartozás és a lelki hazatérés napja
Szenttamáson a templombúcsú több, mint egy ünnep a naptárban. Olyan nap, amikor a hívek nemcsak templomuk védőszentjére emlékeznek, hanem lélekben is hazatérnek ahhoz a közösséghez, amelyhez összeköti őket hitük, imádságuk és őseik öröksége.
A búcsú alkalom arra, hogy megálljunk a mindennapok rohanásában, hálát adjunk mindazért, amit kaptunk, és új erőt merítsünk hitünkből. Ilyenkor különösen érezzük, hogy a templom nem csupán egy épület: falai között generációk imái, örömei, könnyei és reményei őrződnek. Ide hozták gyermekeiket megkeresztelni, itt mondtak igent egymásnak, itt búcsúztak szeretteiktől, és ide tértek vissza újra meg újra, amikor vigaszra vagy erőre volt szükségük.
A templombúcsú a közösség ünnepe is. Összegyűjti azokat, akik talán a hétköznapokban ritkábban találkoznak, és emlékeztet bennünket arra, hogy nem vagyunk egyedül. Együtt imádkozva, együtt énekelve és egymás örömében osztozva válunk igazán közösséggé.
A búcsú üzenete talán éppen ez: ahol az emberek hittel, szeretettel és egymás iránti figyelemmel összegyűlnek, ott nemcsak egy templomot, hanem élő közösséget építenek.
Legyen hát a templombúcsú minden esztendőben a hit megerősítésének, a találkozás örömének és a közösség összetartozásának szép ünnepe – olyan nap, amely után egy kicsit közelebb érezzük magunkat Istenhez és egymáshoz is. Ez történt ma tábori szentmise keretében a kálvárián. Holnap (hétfőn) 10 órától pedig a templomban tartanak búcsúnapi szentmisét.
Szöveg és fotó: P. L.
szept 14, 2026 08:12 de.
