Amíg lesz víz, mi is leszünk

A konyhakertész szerint öntözés nélkül nemcsak a termés, hanem a megélhetésük is veszélybe kerül.

A szenttamási Füstös Arnold konyhakertészetében burgonyát, hagymát és zöldségeket termelnek a helyi piacra. A súlyos aszály miatt elengedhetetlenné vált a folyamatos öntözés csepegtetőrendszerrel, mivel a csapadék hiánya és a kiszárad talaj veszélyezteti a termést. A Magyar Szónak adott interjújában a gazda kiemelte: megfelelő vízellátás és tápanyag nélkül nincs termelés, így a konyhakertészet és megélhetésük jövője teljes mértékben a víztől függ.

A szenttamási Füstös Arnold édesapjától vette át a családi konyhakertészet vezetését, hiszen gyermekkora óta ebben nőtt fel. A megtermelt zöldségféléket télen-nyáron a hetipiacon értékesítik.

– Ebben nőttem fel, az apámtól vettem át a munkát, ebből élünk. A család főleg burgonya- és hagymatermesztéssel foglalkozik, de csak kicsiben. Csupán az újhagymát értékesítjük nagyban, a többit a piacon, és csak annyit termelünk, amennyit el tudunk adni. Csemegekukoricánk, káposztánk, karfiolunk és spenótunk is van. Ezek mind másodvetésként kerülnek a földbe, miután felszedtük a krumplit.

– Mivel kezdődik az idény?

– Elsőként a spenótot és a zöldhagymát vetjük. Idén egy újfajta zöldséggel is próbálkoztunk. Ezzel kezdődött az év, utána jött a cukkini, majd a csemegekukorica és a zöldbab. Leveleket is árultunk, például petrezselymet. Volt kapor, zeller és minden egyéb, amit a piacon keresnek, és amit el lehet adni.

– Melyek azok a vetemények, amelyeket először kellett locsolni?

– A krumplit és a hagymát már áprilisban elkezdtük locsolni, hiszen a télen kevés volt az eső. Öt-hat alkalommal, körülbelül 30 liter vizet adtunk neki négyzetméterenként. Végül a krumpli jól termett, a vöröshagyma viszont nem. A burgonyánál a krumplibogár elleni permetezésre is szükség van. Amikor még fiatal a növény, akkor permetezünk. Fehér és piros krumplit is ültettünk, a fehér nem sikerült, a piros viszont igen: ebből több lett, és jelenleg, vagyis az év végéig ezt áruljuk.

– Mennyire igényes növény a burgonya?

– Az alaptrágyát leszántottuk, holdanként 200–300 kilót szórtunk ki, majd később ugyanennyit fejtrágyaként. A krumplinál a levéltrágyázás is fontos, tehát mindent meg kell adni neki. Amikor megkapja, amire szüksége van, jól terem, vagyis meghálálja.

– Hogyan oldják meg az öntözést?

– Először pisztolyokkal locsoltunk felülről, majd szétvezettük a csepegtetőrendszert a többi kultúra közé. Csemegekukoricából 40–50 sor volt, azt is locsoltuk. Két-három naponta mindegyik kultúra kapott vizet, hiszen minden sorban ott volt a csepegtetőrendszer. A gond az, hogy idén egyszer sem kaptunk egyszerre 15 milliméternél több csapadékot. Szenttamáson legutóbb júniusban esett eső, akkor is mindössze két liter.

– Hogyan tudják felszedni a termést ilyenkor, hiszen a talaj kőkemény?

– Csakis úgy, hogy előtte belocsoljuk. Ha nem locsoljuk meg, a krumpli megpuhul. Azért puhul meg, mert a talaj elvonja belőle a nedvességet. Ezért nagyon kell vigyázni, mert a puha krumplit nem lehet a piacon értékesíteni.

– Jelenleg mi a konyhakertészetben az, ami szedhető és értékesíthető?

– Káposzta és karfiol. A hagymát elduggattuk, azt is locsoljuk, de van még zöldség, sárgarépa, zeller és valamennyi uborka is.

– Hatalmas aszály sújtja a határt. A konyhakertészek hogyan tekintenek erre, és mi lehet a megoldás az előttünk álló időszakra?

– Víz nélkül nem lehet termelni. Ha nem termelünk, nem lesz élelmiszer. Ez ennyire egyszerű. Valamikor 40 méter mélyről locsoltunk, de ott már nincs víz. Egyszerűbben fogalmazva, ahol nincs 80 méter mély kút, ott már most nagyok a gondok. Nem tudni, mit hoz az ősz és a tél, de bízunk a csapadékban. A föld olyan mélyen kiszáradt, hogy ha holnap esne például 200 milliméter eső, azt egy nap alatt felszippantaná a határ. Amíg lesz víz, mi is leszünk. Locsolni és locsolni kell. Nem merek gondolni sem arra, hogy mi lesz jövőre. Egy dolog biztos: víz nélkül leengedjük a redőnyt, nemcsak mi, hanem minden termelő – mondta Füstös Arnold.

Forrás: Magyar Szó

Szöveg és fotó: Paraczky László