A szenttamási elismerést minden évben a legszebb szerb nyelvű szerelmes versnek ítélik oda
A szenttamási Kultúrotthon az idén 19. alkalommal állított emléket Lenka Dunđerskinak, annak a nőnek, aki megihlette a minden idők egyik legszebb szerelmes versének, a Santa Maria Della Salutenak a szerzőjét. Az országos költészeti verseny döntőjét minden év novemberében tartják Szenttamáson, a rendezvényt pedig több ezer beérkezett pályamű előzi meg, amelyekből a zsűri kiválasztja és díjazza a legszebb verset. A szervezők egyetlen feltételként azt szabták meg, hogy az alkotás olyan kötetben jelenlen meg, amelyet az elmúlt egy év sorána adtak ki.
A több ezer beküldött pályamű közül, a doc. dr. Jelena Marićević Balać, Biljana Puškar és dr. Dragana V. Todoreskov (elnök) alkotta zsűri döntése alapján a sorrendben tizenkilencedik díjat az idén Bojan Vasić pancsovai költő Krupnooka című verse kapta. A mű a Krotko című kötetben jelent meg, amelyet a kraljevói Stefan Prvovenčani Népkönyvtár adott ki 2025-ben.
Szenttamás a hírnevét többek között annak köszönheti, hogy itt élt Lenka Dunđerski, a térség egyik legismertebb és legszebb szerelmes asszonya, akihez Laza Kostić költő megírta a szerb szerelmi líra egyik csúcspontját, a Santa Maria della Salute-t. A vers azóta világhírűvé vált, Lenka gyűrűje pedig – amely zongorázás közben az ujján ragyogott, a szerelmesek szimbólumává nemesült. A rendezvény tehát a költészet és a szerelem találkozásáról szól ‒ hangzott el az ünnepségen.
A fehéraranyból készült vádorgyűrűt, valamint az ahhoz kapcslódó oklevelet és pénzjutalmat szombaton adták át a szenttamási önkormányzat dísztermében. A díjat Radivoj Debeljački polgármester és Julkica Popović, a Kultúrotthon igazgatója nyújtotta át a költőnek.
A rendezvény kezdetén Mina Lazarević ismert operaénekes és Nataša Radovanović, a fővárosi operaszínház művésze szerb népdalokat adott elő, ezt követően pedig Nebojša Jovanović színész elszavalta minden idők legszebb szerelmes versét.
Szenttamás polgármestere alkalmi beszédében hangsúlyozta, hogy Lenka Dundjerski alakja már legendává vált, ugyanakkor jelentős inspirációként szolgált Lazar Kostić költészetében.
‒ Ez a rendezvény kiemelkedő jelentőségű számunkra. Településünk gazdag történelmi öröksége szervezesen beépült Vajdaság polgári kultúrájába. A Dunđerski család ennek szerves részét alkotta, számos olyan alapítványt és kulturális értéket hagyva maga után amelyek nemcsak Szenttamást, hanem Vajdaság több városát, köztük Újvidéket is gazdagítja.
Emellett olyan emberi kapcsolatok is szövődtek, mint a Laza Kostićtyal való barátság, amely a szerb költészet egyik legszebb szerelmi versének megszületéséhez vezetett. Ezért is fontos, hogy felismerjük a rendezvény jelentőségét, és a jövőben is támogassuk az alkotókat és ötleteiket, ápolva a Dunđerski család örökségét – mondta Radivoj Debeljački.
Julkica Popović, a Kultúrotthon igazgatója is szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve, hogy a Lenka gyűrűje pályázat a legkiválóbb szerzők alkotásait emeli felszínre.
− Intézményünkben szeretjük metaforikusan kifejezni: ilyenkor újabb gyémánt kerül Lenka gyűrűjére. A kezdetektől fogva célunk, hogy együtt ünnepeljük a szerelmet és a művészetet, valamint hogy megőrizzük Lenka és Laza emlékét. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Dunđerski család egyik leszármazottja is köztünk van, és együtt élhetjük át ezeket a meghitt pillanatokat – mondta Julkica Popović.
Bojan Vasić felszólalásában többek között kifejtette, Laza Kostić versében az egyes korszakok szándékosan mosódnak össze, elnémulnak a különbségek múlt, jelen és jövő között, s kibillen a számvetés az engesztelhetetlen sorsokkal.
− Kései, lázadóan orfikus Lenka felé fordulásával Laza átértékelte egész életét, ürességét sűrítve egy álmodott, meg nem élt pillanatba, amely a világegyetem üres örökkévalóságával szemben áll, áthatva és életre keltve azt, megteremtve a mennyei időt, amelybe minden alkalommal belépünk, amikor olvasóként követjük a vers sorait – fogalmazott Vasić.
Bojan Vasić, szerb író és irodalomkritikus 1986-ba született Révújfaluban (Banatsko Novo Selo). A versek mellett prózaírással is foglalkozik. Eddig kilenc önálló verseskötete jelent meg, költeményei számos antológiában szerepelnek. Verseit szlovén, lengyel, angol, német és macedón nyelvre is lefordították. Tagja a Szerb Irodalmi Társaságnak, Pancsován él.
Szöveg és fotó: Paraczky László
nov 18, 2025 15:58 du.
