Rajko Karišić fotókiállítása Szenttamáson

A szenttamási Kultúrotthon 1965-ben alakult. Az intézmény 60-dik születésnapján a művészeti galériában megnyílt Rajko R. Karišić fotóművész Ortodox kereszténység (Pravoslavlje) elnevezésű fényképkiállítása. A kiállításon keresztül a szerző az ortodox lelkiség, a hit és állandóság erőteljes és hiteles tanúságtételeit tárja elénk, amelyeket fényképezőgép objektívjén keresztül örökített meg Koszovó és Metóhia területén.

A kiállítás megnyitóján a látogatókat elsőként Julkica Popović a Kultúrotthon igazgatója köszöntötte, aki többek között elmondta, örül annak hogy részesei lehetnek egy egyedülálló utazásnak a hit és az ortodox kereszténység nyolcszáz éves szimbólumán, a Hilandar kolostoron keresztül.

− Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy köszönthetem önöket ezen a történelmi utazáson, amely a Nemanjić-dinasztia hagyatéka és a pravoszláv hit örök szimbóluma. Kevesen léphetnek be Hilandarba, és még kevesebben vannak azok, akik szemükkel és szívükkel képesek átérezni annak lelki erejét – mondta.

Kiemelte, Karišić a fotográfia nagymestere lehetővé teszi a közönség számára, hogy olyasmit lásson, ami a mindennapi életben nem tapasztalható. Fotóin keresztül Karišić nemcsak Hilandar látványát hozta közelebb a látogatókhoz, hanem a szerzetesek mindennapi életét, a 2004-es pusztító tűzvész utáni pillanatokat, valamint a kolostor újjáépítésének folyamatát is bemutatja.

Korunk egyik legjelentősebb fotóművésze, zarándoka és a szerb szellemi örökség őrzője a kiállított fényképeket szent kézírásoknak nevezte.

− Külön öröm számomra, hogy ismét Szenttamáson, valamint hogy a jeles évfordulót ünneplő intézmény galériájában mutathatom be munkáim egy részét. Ezúttal az ortodox kereszténységgel kapcsolatos témájú fotókról van szó – mondta Karišić.

Kifejtette, a Hilandar iránti szeretete már több mint két évtizede tart. Először 2003. május 3-án lépett be ebbe a szent helyre, legutóbb pedig néhány hónappal ezelőtt járt ott. Azóta több mint ötven alkalommal volt az Athosz-hegyen, és minden egyes látogatást külön áldásként él meg.

− A szerzetesi testvériség és Metód nagyérdemű apát áldásának köszönhetően lehetőségem volt olyan dolgokat is lefényképezni, amelyeket az egyszerű látogatók nem láthatnak. Ez számomra különleges kiváltság és áldásnak érzem – hangsúlyozza Karišić.

Elmondása szerint a Hilandarban hallotta életében először a csendet.

− Ez az első látogatásom során történt, 2003. május 3-án. Ez egy emlékezetes nap, mert először tapasztaltam meg a fizikai csendet. Hasonló élményben később a Studenica kolostorban volt részem, ami nem meglepő, hiszen Hilandar és Studenica testvérkolostorok, Szent Száva és Szent Simeon munkássága köti őket össze. Hilandarban több, mint 800 éve imádkoznak. Attól a pillanattól kezdve, hogy Szent Száva 1199-ben megalkotta a karejai tipikont, egészen a mai napig nem telt el egyetlen nap sem ima nélkül. Még a 2004-es katasztrofális tűz idején is tartottak liturgiát a főtemplomban – mutatott rá a fotós.

Hozzátette, két évtizedes munkája során több mint 90 000 fényképet készített, gondosan rendszerezve és archiválva. Ezek egy részét Hilandarról szóló monográfiákban dolgozta fel, valamint az ő kezdeményezésére, a Festők Hilandarnak akció keretében több mint 160 művész ajándékozta alkotásait a kolostornak a tűzvész után, hogy azok díszítsék a felújított helyiségeket.

Az est hátralévő része szerzői előadással és vetítéssel folytatódott, amely során a közönség megismerkedhet a pravoszláv kolostorokkal, azok kulturális és történelmi jelentőségével, valamint azokkal a személyes élményekkel és körülményekkel, amelyek között a kiállított fényképek készültek.

Szöveg és fotó: Paraczky László

Közzétette: Németh Dezső