A KultúrSzínpad foglalkozásai a szerb nyelv gyakorlása mellett a magyar és szerb kultúra közötti párbeszédet, az önkifejezést és az egymás iránti nyitottságot is erősítik.
Idén ősszel ismét a tartomány több iskolájába látogatott a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság KultúrSzínpad elnevezésű programja, amely a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával az iskolák számára ingyenesen valósulhatott meg. A tavaly még csak felsősöknek szóló foglalkozás-sorozat idén kibővült: az alsó tagozatosokat és a középiskolásokat is játékra hívta. A foglalkozásokat a szenttamási származású Blazsanyik Zsaklina dráma-média szakos tanár vezette, aki a nyíregyházi Vásárhelyi László Református Alapfokú Művészeti Iskola drámatanára.
Szeptembertől október végéig nyolc vajdasági település iskoláiban 23 foglalkozás valósult meg, összesen 369 diák részvételével.
A KultúrSzínpad foglalkozásai minden korosztály számára tartalmas és élményekben gazdag kikapcsolódást kínáltak, miközben új tapasztalatokkal is gazdagították a résztvevőket. Az alsó tagozatos gyermekek meséken és játékos feladatokon keresztül ismerkedtek a szerb népmesék világával, az idősebb diákok pedig csoportmunkával, improvizációval és jelenetalkotással dolgozták fel az irodalmi műveket.
A foglalkozások egyik legfontosabb eredménye, hogy a játékos módszereknek köszönhetően a tanulók egyre bátrabban szólaltak meg, különösen a szerb nyelv használatakor. A humor és a közös alkotás oldotta a hibázástól való félelmet, így azok a diákok is aktívabban bekapcsolódtak a tevékenységekbe, akik a hagyományos tanórákon általában visszahúzódóbbak.
A kezdeményezés ugyanakkor túlmutatott a szerb irodalom megismerésén: fontos szerepet játszott a magyar és a szerb kultúra közötti párbeszéd erősítésében is. A közös történetfeldolgozás során a résztvevők felfedezhették a két kultúra közötti hasonlóságokat, miközben lehetőségük nyílt arra is, hogy megismerjék egymás gondolatait, véleményét és látásmódját.
A pedagógusok szintén kedvezően értékelték a programot. Tapasztalataik szerint a játékos, kötetlen légkör olyan gyermekeket is megszólalásra és aktív részvételre ösztönzött, akik a hagyományos tanórákon ritkábban hallatják a hangjukat.
A kezdeti bizonytalanságok ellenére mára több intézmény is bizalommal fogadja a kezdeményezést. A program egyik legfontosabb tanulsága, hogy a nyelvi különbségek nem feltétlenül jelentenek akadályt a kultúrák találkozásában. A játék, az irodalom és a közös alkotás ugyanis olyan közös nyelvet teremthet, amely lehetőséget ad a párbeszédre, az önkifejezésre és egymás mélyebb megismerésére.
Blazsanyik Zsaklina, a program koordinátora is megerősítette, hogy a foglalkozások valamennyi korosztály számára pozitív élményeket nyújtottak. Mint elmondta, a kisebbek elsősorban a meséken és a játékokon keresztül kapcsolódtak be a tevékenységekbe, míg az idősebb diákok csoportmunkával, improvizációval és saját jelenetek megalkotásával dolgozták fel az irodalmi alkotásokat.
Kiemelte, hogy a játékos módszerek különösen sokat segítettek a szerb nyelvű megszólalással kapcsolatos gátlások leküzdésében. A tanulók bátrabban próbálkoztak, kevésbé tartottak a hibázástól, és nyelvtudásuk szintjétől függetlenül igyekeztek aktívan részt venni a közös munkában.
− A játék, az improvizáció és a közös alkotás olyan biztonságos közeget teremtett, amelyben a tanulók bátran bekapcsolódhattak a tevékenységekbe. A történeteken és az irodalmi alkotásokon keresztül könnyebben felismerhetjük mindazt, ami közös bennünk. Ez pedig nemcsak az egymás iránti nyitottságot erősíti, hanem a különböző kultúrák közeledését is elősegíti – hangsúlyozta a koordinátor.
Hozzátette, hogy a pedagógusok visszajelzései is megerősítették a kezdeményezés létjogosultságát. Különösen örömtelinek tartották, hogy olyan gyermekek is megnyíltak, és egyre aktívabbá váltak, akik a hagyományos tanórákon ritkábban szólalnak meg. A diákok lelkesedését pedig jól jelzi, hogy sokan már a foglalkozások végén a következő találkozás időpontjáról érdeklődnek, a közös élményeket és beszélgetéseket pedig a szünetekben is továbbviszik.
Blazsanyik Zsaklina szerint a program legnagyobb értéke, hogy az irodalom, a játék és a közös alkotás révén valódi találkozási pontot teremt a különböző kultúrák és közösségek között. A kezdeményezés így nemcsak az irodalom megszerettetéséhez és a nyelvi bátorság fejlesztéséhez járul hozzá, hanem az egymás iránti nyitottság és megértés erősítéséhez is.
Forrás: Magyar Szó
Szöveg: Paraczky László
nov 07, 2026 20:21 du.
