Irodalmi témával folytatódott a Gion Nándor Napok rendezvénysorozat
A Gion Nándor Napok egyik jeles eseménye volt az az előadás, amelyet dr. Horváth Futó Hargita tartott Önéletrajzi és regényszöveggé formálódott élettörténet ‒ Morel András (1902‒1976) önéletrajza címmel a Szenttamási Népkönyvtárban. Ezen Morel Andrásnak, az 1936-os vajdasági földmunkássztrájk egyik vezetőjének kockás füzetbe írt Élet Rajz (Munkásmozgalmi Életem. Egy küzdelmes élet) című önéletrajza került elemzésre.
Horváth Futó Hargita elmondta, a kishegyesi származású kommunista, az 1936-os földmunkássztrájk egyik vezetője, Morel András (1902‒1976) kockás füzetbe írta Élet Rajz (Munkásmozgalmi Életem. Egy küzdelmes élet) című önéletrajzát. A kéziratból 1972 novemberében Németh István író, újságíró közölt átírt szemelvényeket a Magyar Szóban és az 1994-ben megjelent Kánaáni történetek című kötetben. Az eredeti szerzői kézirat lelőhelye ismeretlen, a Kánaáni történetekben írt bevezetőből annyi derül ki, hogy a füzetet Morel András odaadta Németh Istvánnak, amikor az nála járt interjút készíteni az 1936-os földmunkás sztrájkról.
− A kockás füzet tartalmának átgépelt és javításokkal ellátott változata azonban megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában Gion Nándor író hagyatékának a Fond 583/21-es jelzetű dobozában a Latroknak is játszott című regényhez felhasznált források között: Morel András Életrajz (28 oldalas gépirat) és Morel András Az 1942. év eseményei és a Csillagbörtön házirendje című szövege 7 gépelt oldalon.
Morel András életének nagyobb részét Szenttamáson élte le, Gion Nándor pedig a szerzőt és élettörténetének elemeit beépítette a Latroknak is játszott című családtörténetének második és harmadik kötetébe, továbbá a Kitalált és igaz szenttamási történetek az 1920-as és ’30-as évekből című hangjátékába – sorolta az egyetemi tanár.
Az átírt kéziratról szólva elmondta, a 35 oldalas füzet 1902-től, Morel születésétől az 1945-ös eseményekig beszéli el a Kishegyesen született „lázadó szegényember” életét kiemelve a munkásmozgalomban kifejtett tevékenységét. Írása munkásmozgalom- és sajtótörténeti forrás is, hiszen évtizedeken át aktív tudósítója és terjesztője volt a Vajdaságban megjelenő magyar nyelvű sajtóorgánumoknak (pl. a Szervezett Munkásnak, a Falu és Városnak, Népszavának, az Éknek, a Hídnak, a Magyar Szónak), és kapcsolatot tartott fenn a lapok szerkesztőivel.
− Az önéletrajz Morel születéséről és gyermekkoráról kevés információval szolgál, inkább munkásmozgalmi életére, avagy az „eszme felülkerekedésének” periódusára koncentrál. Életeseményeit az első világháború kitörésétől, az Osztrák‒Magyar Monarchia felbomlásán át az 1945-ös eseményekig beszéli el. A felszabadulás utáni periódus történéseit vázlatosan foglalja össze, az olvasónak mégsincs hiányérzete, mert a zárlatban idős napjaira is kitér – mutatott rá az egyetemi tanár.
Az előadás azt is vizsgálta, hogyan épül be Morel önéletrajza Gion Nándor regényeibe. A Rózsaméz a két világháború közötti periódus szenttamási történéseit beszéli el. A Jugoszláv Királyság idején a kommunista párt illegálisan működött, Morel önéletrajzából is kiderül, hogy aktivistáik röpiratok és szamizdatok terjesztésével jutatták el a híreket, és titkos találkozásokon tartották egymással a kapcsolatot. Az eseményeket Gion is beleszövi Rózsaméz című regényének cselekményébe, és Morel Andrást szerepelteti a kommunista eszmék és célkitűzések képviselőjeként. Morel élettörténetének implikálásával Gion rekonstruálja a munkásmozgalmi aktivista identitását, szerepeltetésével artikulálja az osztálykülönbségeket, érzékelteti azt a történelmi miliőt, amelyben terjedtek a munkásmozgalmi eszmék, s a kisebbségi munkások is részt vállaltak a jobb életkörülményekért, a gazdasági és politikai érdekeik érvényesítéséért folytatott közdelemben.
Az előadás végén Horváth Futó Hargita kitért az önéletrajz egyik szereplőjének, Paksi Mihálynak a kilétére is. Elmondása szerint ő Végel László író anyai nagyapja, aki szintén részt vett a munkásmozgalomban, s akinek az életéről unokájának a Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényében olvashatunk bővebben.
Forrás: Magyar Szó, Paraczky László
Fotó: Paraczky László
febr 24, 2026 07:43 de.
