Püspökeink húsvéti üzenetei

Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök húsvéti üzenete

„Vétkeinket a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az igazságnak éljünk.” (1 Pt 2,22 – 24)

Krisztusban kedves testvéreim!

  Nyugtalan és feszült világban élünk. Mindez bennünk nyugtalanságot teremt, néha pedig keserűséget is. Remélünk valamilyen megbékélésben, a nézeteltérések megoldásában, de sehogyan sem látjuk mindezek végkifejletét. Sajnos ez a békétlenség hatással van a mindennapi életükre, családjainkra és végül közösségeinkre is. Gyakran mi magunk is feszültek vagyunk. Nem figyelünk szavainkra, amelyekkel mélyen meg tudjuk sérteni felebarátunkat. Csupán saját nézeteinkhez ragaszkodunk, és mintha nem igyekeznénk valamilyen összhangot találni emberi kapcsolatainkban, egyszerűen azt akarjuk, hogy minden saját ízlésünk szerint történjen.

   Ebben az egészségtelen légkörben sokan valamilyen jogra hivatkoznak, vagy valamilyen

demokratikus vívmányokra, amelyeknek nincs erejük e gondok megoldására, sőt nem egyszer még összekuszálják azokat. Valahogyan feledésbe merült: a szeretet, az irgalom és a türelem. Ha netalán ezekről beszélnek, akkor azokat sajátos módon magyarázzák meg.

   Mi, keresztények Jézushoz folyamodunk, aki a világ igazi Megváltója, mert „úgy tetszett az Atyának, hogy Benne lakjék az egész teljesség, s hogy Általa békítsen ki magával mindent a földön és a mennyben.” (Kol 1,19–20). Mi hisszük, hogy Jézus Krisztusban, a mi Üdvözítőnkben van az igazi szeretet, Aki gazdag irgalomban és türelemben. Ha e világ meg is feledkezett Jézusról, Ő megmarad számunkra a szeretet, az irgalom, a béke és a türelem példaképeként.

   Üdvös meghallgatnunk Szent Péter apostol tanúságtételét arról, hogyan viselte Jézus a

szenvedését, amikor a gyűlölet teljes erejével rázúdult: „Bűnt nem követett el, hamisság nem volt ajkán. Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat: amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos Bíróra. Vétkeinket a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az igazságnak éljünk.” (1 Pt 2,22 – 24). Krisztus áldozata a szeretet örök jele marad e világ számára, mert ezt az áldozatot Mennyei Atyánk elfogadta, és a feltámadással meg is dicsőítette. Így Jézusban megtaláljuk az egyetlen utat az emberiség szebb jövője felé.

   Az Ő feltámadását ünnepeljük, a szeretet, a kitartás és a hűség győzelmét. Azt kívánom mindannyiótoknak, hogy a feltámadt Jézus lelkesítsen benneteket, hogy Őt követve és Reá hallgatva mindvégig Őhozzá ragaszkodjatok, és legyetek a szeretet és a béke építői. Ámen.

Fazekas Ferenc megyéspüspök

Msgr. Mirko Štefković nagybecskereki megyéspüspök húsvéti üzenete

„Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.” (Kol 3,1)

Kedves keresztény testvéreim!

Szent Pál a Kolosszeiekhez írt levelében erőteljes húsvéti felhívással fordul hozzánk: „Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.” (Kol 3,1) Az apostol e szavai bevezetnek bennünket a húsvéti öröm legmélyebb titkába. Krisztus feltámadása nem csak a múlt eseménye, hanem az új élet kezdete minden ember számára, aki hisz benne. Feltámadásával Krisztus széttörte a halál bilincseit és megnyitotta a mennyország kapuját. Amit Ádám bűne által elveszítettünk, Krisztus áldozata által helyreállt és teljessé vált. Ezért a feltámadás nemcsak Krisztus győzelme, hanem az egész emberiség győzelme is, amelyet Isten szeretetében megváltott és új életre hívott.

Amikor Szent Pál azt mondja: „ha Krisztussal feltámadtatok”, nem a jövőben bekövetkező valóságról beszél csupán, hanem arról is, ami már most megvalósul a hívők életében. A keresztség által már egyesültünk Krisztus halálával és feltámadásával, hogy az élet újdonságában járjunk (vö. Róm 6,3–5). A keresztény ember tehát nem olyan ember, aki csak a halál utáni örök életre vár. A keresztény ember olyan ember, akiben az örök élet már elkezdődött. A Katolikus Egyház Katekizmusa így emlékeztet: „A hívők, akik a keresztség által egyesültek Krisztussal, már valóságosan részesei a föltámadott Krisztus mennyei életének” (KEK 1003).

Ez a nagy ajándék egyben felelősségre is hív. Éppen ezért folytatja Szent Pál: „Az odafönt valókra törekedjetek, ne a földiekre.” (Kol 3,2) E szavak ma különös erővel hangzanak. Világunk a nagy bizonytalanságok és súlyos feszültségek időszakát éli. A háborúk, válságok és igazságtalanságok, amelyek a népeket és a társadalom szinte minden rétegét érintik, gyakran szorongást és reménytelenséget keltenek. A húsvéti hit azonban arra indít bennünket, hogy ne engedjünk a félelemnek. A keresztény ember nem huny szemet a világ szenvedései felett, de nem engedi, hogy a félelem uralja szívét. Tudja, hogy Krisztus feltámadt, és benne a végső győzelem az életé a halál felett, a világosságé a sötétség felett, a reményé a reménytelenség felett.

Az odafönt valókat keresni nem azt jelenti, hogy elmenekülünk a világ és annak kihívásai elől. Ellenkezőleg: azt jelenti, hogy engedjük, hogy a feltámadt Krisztus gondolatainkban, szavainkban és tetteinkben jelen legyen ebben a világban. Ez csak akkor valósul meg, ha hívőként nap mint nap kitartunk az imádságban, a megbocsátásban, saját gyengeségeink és bűneink elleni küzdelemben, a hűségben még a legkisebb dolgokban is, valamint az áldozatvállalás készségében. Így élnek a feltámadás emberei! Már most magunkban hordozzuk az örök élet kezdetét!

Maga Jézus mondja: „Aki hisz bennem, annak örök élete van.” (Jn 6,47) Nem azt mondja: „lesz”, hanem: „van”. Az örök élet már most elkezdődik, a kegyelmi élet által. A keresztény élet a már ajándékként kapott teljesség felé vezető út. Olyan emberek vagyunk, akiket megérintett az örökkévalóság, akik számára a feltámadt Krisztus megnyitotta a mennyország kapuját.

Adja meg nekünk a feltámadt Úr az erőt és a kitartást, hogy ebben a világban a remény tanúi, a béke építői és a szeretet hordozói legyünk. Az odafönt valókat keresve már most azt az életet éljük, amely Isten dicsőségének teljességébe vezet.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kereszténynek boldog és áldott húsvéti ünnepeket!

Msgr. Mirko Štefković nagybecskereki megyéspüspök