Lezajlott a 29. Hagyományos Aratóünnepség Szenttamáson
A szenttamási Gabi átvevőhely melletti, Szögi József tulajdonában lévő parcellán vasárnap, július 5-én immár 29. alkalommal rendezték meg a Hagyományos Aratóünnepséget. A rendezvény célja ezúttal is a régi aratási szokások megőrzése és azok továbbadása a fiatalabb nemzedékek számára volt. A résztvevő csapatok a reggeli órákban az átvevőhely udvarában gyülekeztek, majd népviseletbe öltözve, jó hangulatban, gyalogosan vonultak át a rendezvény helyszínére.
Robotka Angéla, a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klub elnöke elmondta, hogy a hagyományos aratás ezúttal nem verseny, hanem bemutató jellegű volt, hogy a fiatalok betekintést nyerhessenek őseik mindennapjaiba, és lássák, milyen kemény munkával szerezték meg a mindennapi kenyeret.
– Külön öröm számunkra, hogy idén 14 csapat fogadta el meghívásunkat, és vállalta, hogy bemutatja a régi idők aratási munkafolyamatait. A mai napon a közönség, különösen a fiatalabb nemzedék megismerheti, hogyan dolgoztak elődeink kézi kaszával, sarlóval és marokszedővel, valamint azt is, milyen kitartást, ügyességet és összefogást igényelt ez a nehéz, ugyanakkor nemes munka. Már az első rendezvénytől kezdve arra törekszünk, hogy élőben mutassuk be ezeket a hagyományokat, valamint azokat a sokszor aprónak tűnő különbségeket és szokásokat, amelyek vidékenként eltértek, és amelyeket őseink saját felmenőiktől örököltek. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben ismerik és gyakorolják a hagyományos, kézi aratást, különösen a fiatalok körében. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ezek az értékek ne merüljenek feledésbe – fogalmazott Robotka Angéla.
Az aratás jelentősége napjainkban is meghatározó, ám egykor még nagyobb szerepet töltött be az emberek életében. Sütő Ferenc, a szenttamási Búzavirág csapat kaszása elmondta: a régen kenyércsataként emlegetett aratás a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkája volt, hiszen egy vihar vagy jégeső rövid idő alatt tönkretehette az egész évi termést. Éppen ezért igyekeztek a beérett gabonát minél hamarabb levágni, kicsépelni, hogy a termés biztonságban a padlásra kerüljön.
– A kaszálás az egyik legnehezebb fizikai munkának számított. A tűző napon, nagy hőségben reggeltől estig dolgoztak az emberek, ugyanakkor már hajnalban kimentünk a földekre, mert a harmatos búzából könnyebb volt köteleket sodorni. Ezekkel kötötte össze később a marokverő és a kötöző a levágott gabonát – mondta Sütő Ferenc.
Hozzátette, hogy a búzát sem túl magasan, sem túl alacsonyan nem lehet megfelelően kaszálni: a levegőben végzett vágás rendkívül fárasztó, a földhöz túl közel végzett pedig szinte lehetetlen. A kaszásnak az övére akasztott tokmányban tartott kaszakövön kívül több fontos szerszámot is magával kellett vinnie a mezőre. Bemutatta a kúp alakú fába vert kis üllőt, a kiskalapácsot és a harapófogót is, hangsúlyozva, hogy a napi teljesítmény sokszor a kasza megfelelő karbantartásán múlt.
Miután kisorsolták a benevezett 14 csapat számára a parcellákat, megkezdődtek az előkészületek. A résztvevők terített asztalokkal, hagyományos öltözékekkel és régi munkaeszközökkel mutatkoztak be, amelyeket a látogatók megtekinthettek, sőt a kínált ételeket is megkóstolhatták. A bőséges vendéglátást követően kezdetét vette az ünnepség fénypontja, a hagyományos aratás. Ezzel párhuzamosan a legkisebbeket játszóház, kukoricamorzsolás, gabonaszitálás, tésztagyúrás és számos egyéb kézműves foglalkozás várta, míg a nagyobb gyermekek különféle ügyességi versenyeken vehettek részt.
A kijelölt parcellákon végzett munka után minden résztvevőt és a rendezvény támogatóit közös ebéd várta a vállalat udvarán felállított sátrakban. Ezt megelőzően a szervezők rövid, de színvonalas kulturális műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. Fellépett a klub Recefice és Cselefendi tánccsoportja, valamint a Csalogány asszonykórus. Az ünnepi műsort követően Zsúnyi Tibor szenttamási plébános megszentelte az új kenyeret, majd az ebéd után átadták az emléklapokat és az ajándékokat a résztvevő csapatoknak.
Az aratóünnepség jó hangulatáról egész nap élőzene gondoskodott. A klub kézimunkacsoportja alkalmi kiállítással készült, míg a Kék Kör – a Cukorbetegség Ellen Küzdők Szenttamási Egyesülete – ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérést biztosított az érdeklődők számára.
Forrás: Magyar Szó, Paraczky László
Képek: Németh Dezső
júl 05, 2026 18:34 du.
