A napraforgó jól teljesített, a kukorica és a cukorrépa vegyes képet mutatott – közben már az őszi vetésre kell felkészülni.
A tavaszi vetésű növények betakarítása lassan a végéhez közeledik. Az idei terméseredményeket alapvetően az időjárási körülmények, mindenekelőtt a csapadék mennyisége és egyenetlen eloszlása határozta meg. Vladimir Rankov agronómus, a verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat szakembere szerint a Verbász‒Kúla‒Óbecse‒Szenttamás térségében jelentős különbségek alakultak ki az egyes kultúrák terméseredményei között.
‒ Az év egyik pozitívuma a napraforgó teljesítménye. A termésátlag hektáronként 3,5–3,6 tonna körül alakult, ami többéves átlagban is elfogadható, az idei aszályos körülmények között pedig kifejezetten jó eredménynek számít – fogalmazott a szakember.
Szavai szerint a kukorica esetében már jóval nagyobb különbségek mutatkoztak. A csapadék területenként és időszakonként eltérő mennyiségben hullott, ami jelentősen befolyásolta a hozamokat. A termés holdanként mintegy 1500–2000 kilogrammtól 4200 kilogrammig terjedt. A különbségeket nem kizárólag a termesztett hibridek vagy az alkalmazott agrotechnológia okozta, hanem sokkal inkább a csapadékellátottság és a termőhelyi adottságok.
‒ A cukorrépa esetében szintén jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes táblák között. A betakarítás során több helyen kártevők és kórokozók megjelenését észlelték, amelyek hozzájárultak a gyökerek rothadásához. A gazdák tapasztalatai alapján az idei év a cukorrépa szempontjából rendkívül kedvezőtlennek bizonyult, a hozamok sok esetben elmaradtak a termelők várakozásaitól – mondta Rankov.
Kifejtette, ami a szóját illeti, ez az ipari növény rosszul viselte a tartós csapadékhiányt és a magas hőmérsékletet. Sok területen alig lehetett számottevő termést betakarítani. Az öntözött táblákon ugyan kedvezőbb eredmények születtek, az öntözés magas költségei miatt azonban a termesztés gazdaságossága még megfelelő hozam mellett is kérdéses lehet.
A termelők számára a következő fontos feladat a talaj előkészítése az őszi vetésű növények termesztéséhez. Elsőként a repce, majd az őszi árpa és az őszi búza vetésére kerül sor.
‒ A jelenlegi száraz, vagy inkább kiszáradt talaj mellett nem célszerű elhamarkodni a vetést. A repce esetében hozzávetőleg 20 milliméter csapadék már megfelelő alapot teremthet a vetéshez, míg az őszi árpa és a búza esetében sem kell sietni, hiszen az október általában csapadékos. Ennek ellenére a vetés időzítésénél érdemes figyelembe venni az aktuális talajnedvességet és az időjárási előrejelzéseket. Az őszi vetésnél az egyik legfontosabb feladat, hogy a talajban rendelkezésre álló nedvességet megőrizzük. A betakarítást követő talajművelés során kerülni kell a felesleges nedvességvesztést, hiszen az előttünk álló időszak csapadékviszonyai egyelőre bizonytalanok – mutatott rá Vladimir Rankov.
Közben elmagyarázta, hogy ősszel nagyon fontos a talaj agrokémiai vizsgálata is, amely alapján pontosabban meghatározható a talaj tápanyag-ellátottsága és a szükséges műtrágyázás. A szakszolgálat az említett községek határaiban bizonyos számú talajmintát díjmentesen megvizsgál, valamint rendelkezik a talajminta vételére alkalmas járművel is. A laboratóriumi eredmények általában 5–7 napon belül elkészülnek, ezt követően a szakemberek elmondják a szükséges tápanyag-utánpótlásra és műtrágyázásra vonatkozó tanácsokat.
‒ Az idei év tapasztalatai ismét rámutattak arra, hogy a szélsőséges időjárás és a csapadék egyenetlen eloszlása jelentősen befolyásolja a terméseredményeket. Az őszi vetés előtt ezért különösen fontos a talajnedvesség megőrzése, a megfelelő vetésidő megválasztása és a talaj tápanyag-ellátottságának pontos felmérése.
Szöveg és fotó: Paraczky László
okt 06, 2026 10:34 de.
