Úrnapja Szenttamáson

Az ünnepi sátrak állítása több, mint százéves múltra tekint vissza

Június 19-én ünnepelte a szenttamási római katolikus egyházközség Krisztus szent testének és vérének ünnepét, Úrnapját. Az ünnepi szentmise a Szent Kereszt felmagasztalása templomban az elsőáldozók bevonulásával 18 órakor kezdődött.

Úrnapja minden évben pünkösd utáni második csütörtökön van. Szenttamáson méltón meg is ünneplik, négy kis sátorban külön oltárokat emelnek, a melyeket a feszület és az oltárkép mellett sokszínű virágokkal és búzával díszítenek. A szentmise végén az Oltáriszentséggel a kézben körmenetben a pap elindul, és négy oltárt érintve körbe hordozzák a köztünk élő Eucharisztikus Krisztust.

Zsúnyi Tibor szenttamási plébános emlékeztetett arra, hogy a hívő közösség azért ünnepel csütörtökön, mert akkor volt az utolsó vacsora.

‒ Szenttamáson idén is négy sátrat állítottak fel. A helyiek azt mondják, hogy ez a hagyomány több, mint 100 évre nyúlik vissza. Az elsőáldozók, akik Szentháromság vasárnapján vették magukhoz először a Krisztus testét, rózsaszirmokkal szórják be az utat, amerre vonul az Oltáriszentség. Ez is egy szép hagyománya annak, hogy nem maradunk bent a templomban, hanem kivisszük az Oltáriszentséget az egész világnak megmutatni, hogy mi ezt hisszük, mi ezt valljuk. Az ünnep régi eredetű, ha úgy nézzük, akkor egész az utolsó vacsoráig megy vissza, de lehet, hogy a tridenti zsinatig, amikor is az ellenreformációban a katolikusok próbáltak rámutatni arra, hogy az egyházban igenis fontos az Oltáriszentség ünneplése, annak vétele, annak tiszta lélekkel, Istenhez kötődően történő megélése. Történik mindez annak érdekében, hogy a szentmisében együtt legyünk, hogy közösséget tudjunk alkotni. Az oltár, amely körül összegyűl a hívő nép, az hitünknek egyik fontos titka, amelyet szeretnénk megmutatni az egész világnak, hogy mindenki érezze ennek a súlyát, tartalmát – fogalmazott a szenttamási plébános.

Füstös Erzsébet, a helyi kézimunkakedvelők egyesületének elnöke elmagyarázta, hogy a tagok a templomudvarban az első kis sátrat mindig fehér virágokkal díszítik fel, de a hívek ezen kívül még hármat állítanak.

‒ Minden sátorba az esti körmenet alkalmával az atya beviszi az Oltáriszentséget és az evangélium után megszenteli azt. A Kézimunkakedvelők Egyesülete minden évben a fehér virágos sátrat készíti és díszíti fel. A virágokat általában a tagság gyűjti, az asszonyok saját kertjükből hozzák, bár vannak különböző technikákkal készült művirágaink is arra az esetre, ha véletlenül éppen nincs fehér (élő) virág. Volt már olyan év hogy liliomokkal díszítettük a sátrat, vagy vegyes virágokkal. Idén kimondottan fehér margarétát hoztunk, de van kevés sóvirág, páfrány és búzaszál is – mondta Erzsébet.

Hozzátette, az úrnapi sátor állítása és feldíszítése sok munkával jár, de összefogással, szeretettel készítik, és remélik, hogy az ifjabb nemzedék egyszer átveszi és folytatja ezt a szép hagyományt.

A megszentelt virágokat a misén jelenlévő hívők hazaviszik, többen kis koszorúkat fonnak belőle, csokrot készítenek és a jövő évi ünnepig megvigyázzák.

Paraczky László