A tősgyökeres citerások nem adják fel
Csaknem száz résztvevője volt a Szenttamáson megtartott Aranycitera rendezvénynek
Aranycitera elnevezéssel immár 28. alkalommal hirdette meg a vajdasági gyermekciterások népzenei vetélkedőjét a szenttamási Gion Nándor Kulturális Központ. A versenyt, melybe az általános- és középiskolások is bekapcsolódhattak a szenttamási általános iskolában tartották április 22-én, délután két órától. A résztvevőket és a vendégeket a szervező kulturális központ nevében Németh Dezső, fő szervező, a valamikori Citerazene-barátok Klubjának elnöke köszöntötte, aki elmondta, a kis citerások vetélkedője először 1995-ben a Szenttamáson megrendezett Durindó és Gyöngyösbokréta kísérőrendezvényeként indult:
‒ Miután láttuk, hogy sikeres lett, a következő évben is megszerveztük és azóta folyamatosan csináljuk, immár 28 éve. A zsűri tagjai is egyetértettek velem abban, hogy nagyon szépen tanulnak a gyerekek és magas színvonalon citeráznak. Az előző évekhez hasonlóan idén is készítettünk arany-, ezüst és bronz okleveleket, továbbá odaítéljük az Aranycitera díjat, amit minden alkalommal a legkimagaslóbb kisegyüttes, szólista, vagy kettős kap – mondta a rendezvény fő szervezője.
Borsi Ferenc, zsűritag, a citera nagymestere elmondta, örülnek a színvonalas produkcióknak és a nagyszámú résztvevőnek, annak ellenére, hogy sokan nem tudtak eljönni, hiszen ezen a napon több rendezvény is zajlott tartomány-szerte:
‒ A 22 műsorszám és a közel 100 résztvevő azt jelenti, hogy biztos lábakon áll a vajdasági gyermek citeramozgalom. Kicsit üröm az örömben, hogy ezt mindössze 4-5 felkészítő tanár hozta ma Szenttamásra. Úgy tűnik, hogy azok, akik már bizonyítottan jó felkészítők, azokat hívják több helyre, ezzel együtt pedig rájuk nagyobb teher hárul. Az egész előnye viszont az, hogy a gyerekekkel minőségesebb anyagokat tudnak gyakorolni és bemutatni. A citera viszonylag egyszerű hangszer, könnyű megtanulni a kezdő lépéseket, később pedig a bonyolult és összetett dolgokat is. Gyorsan sikerélményhez juttatja az embert. Úgy látszik, hogy van egyfajta elhivatottság, hogy ha már valaki tud valamit, azt átadja másoknak is. Ennek igazán örülök – mondta Borsi Ferenc.
Szabó Gabriella, a zsűri másik tagja szerint a gyerekek nagyon ügyesek voltak, és amit a felkészítők szántak nekik, azt nagyon jól és ügyesen megvalósították:
− Igen magas színvonalú volt az idei Aranycitera. Valóban nagy élmény volt, sokan eljöttek, és fontos, hogy a mennyiség nem ment a minőség rovására, vagyis minőségben is nagyon jó produkciókat láthattunk, hallhattunk. Úgy gondolom, hogy a citerások tekintetében jól állunk Vajdaságban, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma 22 műsorszámot láthattunk, de volt rosszabb időszak is, amikor alig tíz-egynéhány műsorszámot kellett meghallgatnunk. Vannak helyek, ahol nagyon népszerű a citeramuzsikálás, nyilván ott a művelődési egyesület fontosnak tartja tovább vinni, vagy pedig korábban nagy hagyománya volt. Van azonban néhány település, ahol a citera nem tud meghonosodni, vagyis más hangszerek iránt nagyobb az érdeklődés – magyarázta Szabó Gabiella.
Micsik Béla, citeraoktató, népzenész elmondta, a szenttamási Aranyciterán való részvétel számára minden alkalommal nagy élményt jelent, hiszen rengeteget foglalkozott és foglalkozik ma is a citerával, a muzsikáláson kívül készített is jónéhányat.
− Két kettőst készítettem fel a vetélkedőre. Számomra az egész rendezvény nagyon fontos, és úgy érzem, hogy akiben van egy kis citerás és hagyományőrző duhaj, annak úgyszintén sokat jelent itt lenni. Köszönet a szervezőknek és Németh Dezsőnek, hogy kitartással foglalkoznak a citeramuzsika ápolásának hagyományával, és sok gyereknek lehetőséget biztosítanak a megtanult citeramuzsika bemutatására. A mai „felhozatal” számomra igen minőségesnek tűnik, a fiatalok nagyon szépen játszanak. A citera egyúttal lehetőséget ad az érdeklődőknek arra, hogy közelebbről is megismerkedjenek a népzenével, a hagyományőrzéssel, a tájegységek muzsikájával és bárki könnyen megtanulhat játszani rajta. Jó ugródeszka lehet a többi népi hangszer, mint a tekerő, furulya stb. iránti érdeklődésnek. Természetesen mindig vannak technikai részletek, amelyeken nekünk oktatóknak és csoportvezetőknek meg kell beszélni – mondta Micsik Béla.
Hozzátette, a szenttamási Aranycitera minden évben az oktatók külön összejövetelével zárul, ahol a zsűri tagjai elmondják azokat a dolgokat, amelyeket egyes produkcióknál lehet és szükséges csiszolni, javítani.
Elmondta azt is, hogy az utóbbi években a citeramuzsikálást illetően egyfajta pangás állt be, és 2-3 éve inkább a tamburazene kapott lendületet, ennek ellenére a tősgyökeres citerások nem adják fel, tovább éltetik az őseink hangszeren történő játékot.
A szenttamási Szabó Robertina csaknem kilenc éve citerázik, rendszeresen részt vesz az Aranyciterán:
− Harmadikos voltam, amikor elhozták a citerát az iskolába bemutatni és az első pillanattól kezdve megfogott. Mindig érdeklődtem a népzene iránt, szerettem a sok népdalt hallgatni. Úgy döntöttem, hogy kipróbálom, és azóta nem tudom lerakni – mondta Robertina.
Az idei Aranyciterán a következő eredmények születtek: Dicséretben részesült a padéi Cickafark zenekar és Márki Maja (Csóka). Bronz elismerést kapott a Fülemüle citerazenekar (Temerin), a Boróka citerazenekar (Temerin) és a Szikes citerazenekar (Padé). A zsűri nyolc ezüst oklevelet ítélt oda: Jenei Csenge és Miladinov Natasa (Padé), Cinegék citerazenekar (Topolya), Alsós citeracsoport (Muzslya), Pántlikás citeracsoport (Bácsgyulafalva), Sípos Viktor (Újvidék), Pásztor Ivett (Padé), Szabó duó citerakettős (Szentmihály) és Pantallós citeracsoport (Bácsgyulafalva). Nyolc arany oklevél került kiosztásra: Galáris citerakettős (Szenttamás), Kocsis Erik és Szalma Árpád citerakettős (Muzslya), Csorbóka citerazenekar (Padé), Erdei Flóra (Újvidék), Pöngető citerazenekar (Újvidék), Teleki György (Magyarkanizsa), Kincsünk citerazenekar (Torda) és Mákvirág citerazenekar (Nemesmilitics). Az Aranycitera-díj idén Zentára került, Vörös Bence második osztályos diák vitte haza, felkészítő tanára Flaman István.
A zsűri tagjai ezúttal is Borsi Ferenc, az Óbudai Népzenei Iskola tanára, citeraoktató, a Magyar Kultúra Lovagja, és Szabó Gabriella, a Szólj, síp, szólj! és a Kőketánc rendezvények szervezője voltak, mindketten a magyar népzene kiváló ismerői.
A rendezvényen vendégként jelen volt Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, továbbá Szabados Fodor Beáta és Kocsis Krisztián, a községi tanács tagjai.
Az Aranyciterát idén Szenttamás község önkormányzata, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola a Forum Könyvkiadó támogatta és a Gion Nándor Kulturális Központ támogatta.
Szöveg: Paraczky László
Fotó: Aleksandar Berić
Szerkeszti és közzétette: Németh Dezső
