Hagyomány, amit meg kell őrizni az utókornak
Nagyszombati látogatás a Krisztus-katonáknál
A szenttamási Krisztus-katonák egyedülálló húsvéti szokás Bácskában. Krisztus-katonáknak nevezik Szenttamáson azokat az ifjakat, akik nagypénteken és nagyszombaton a szentsírt őrzik a szenttamási Szent Kereszt felmagasztalásáról elnevezett templomban. Öltözetük fekete öltönyből, fehér ingből, fekete bőrcsizmából és kucsmából áll. A kucsmát virág díszíti, oldalukon díszkard lóg. Nagypénteken délutántól feltámadásig őrzik a szent sírt, kettesével váltják egymást. A szombat esti körmenetre teljes létszámban kivonulnak, a múlt század 50-es éveitől gyertyavivő, vagyis a világosság szimbólumát vivő lányok kísérték őket. A Krisztus-katonák húsvétvasárnap is bekísérik a papot a templomba, tisztelegve végigállják az ünnepi szentmisét, végül az atyát elkísérik a parókiára. Létszámuk változó, de rendszerint tizenketten vannak.
Majoros Ferenc egykori Krisztus-katona elmondta, a sír őrzése mellett a Krisztus-katonák feladata volt az is, hogy utat törjenek a tömegen keresztül a templomba bevonuló papnak, aki nehezen jutott el az oltárhoz. Mára változott a kép, a katonák ünnepélyesebbé teszik a feltámadási körmenetet és a húsvéti szentmisét.
Említette azt, hogy édesapja és nagyapja is Krisztus-katona volt, majd 1998-tól Ön is. Mennyit változott az elmúlt évek során, évtizedek során ez a hagyomány?
Elég sokat változott. Valamikor a katonaságot kiszolgált legények voltak Krisztus-katonák, míg meg nem nősültek. Mikor összeszedtük a legényeket, akkor az általános iskolát fejezték, szóval 15 évesek voltak vagy elsős középiskolások. Most már ők is 18 évesek, de van középiskolás is köztük. A fiatalabbak toborzása a cél, mivel az idősebbek dolgoznak és nincs idejük az ilyesmire.
Az utóbbi években Ön tanítja be a Krisztus-katonákat. Mi a szabály, mire kell nekik odafigyelniük?
A Krisztus-katonákat mindig a nagyböjtben toborozzuk, hogy meglegyen a létszám. Tizenketten kellene hogy legyenek, az idén csak nyolcan vannak. Fontos a komoly, magabiztos egyéniség, hogy fizikai állóképességgel rendelkezzenek, továbbá hogy a fiúk templomba járó keresztények legyenek.
Szenttamáson kívül néhány éve más vajdasági településeken is őrzik a szent sírt. Robotka Angéla, a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának elnökasszonya szerint valószínűleg ezek gyökerei is Szőreg településhez vezethetők vissza. Meg nem erősített források szerint ugyanis a Szenttamáson hagyománnyá vált szokást közel 100 évvel ezelőtt a Szőregen élő magyarok hozták magukkal a településre, akik szekéren, lóháton ide jártak vasárnaponként a templomba.
− Temerinben is megjelentek a Krisztus-katonák, valószínűleg hogy ott is valakik ismerték a szokást, mert Szőreg az nem csak Szenttamáshoz van közel, hanem Temerinhez is, így valószínűleg onnan ered az egész. A katonák Krisztus sírját őrzik, és ezt a hagyományt igyekszünk megőrizni. Ügyelünk a fiúk viseletére, fontos a fekete öltöny, fehér ing, bőrcsizma, kucsma. A lányok dél-alföldi viseletben vannak, ők hozzák be a fényt (világosságot) a templomba, a gyertyafény pedig azt jelképezi, hogy Krisztus feltámadt – mondta Angéla.
A kucsmának külön jelentősége van a szentmisén és fel is van díszítve?
Igen, a kucsma a feltámadáskor fel van díszítve. Régebben fehér jácintot tűztek a lányok kucsmákra. Viszont a kucsmák már régiek, minden tűszúrás nagyon árt nekik, így a jácintot fehér művirággal helyettesítjük és igyekszünk megvigyázni őket. Ezért nem bízzuk a lányokra ezt a munkát.
Zsúnyi Tibor plébánost 2019-ben helyezték Szenttamásra, előtte Kupuszinán szolgált. Szavai szerint a Krisztus-katonák hagyományát önmagában nem nehéz megőrizni, inkább arról van szó, hogy kevesebben vagyunk:
− Bár évről évre csökken a közösség létszáma, azért hála Istennek mindig van jelentkező, vállalkozó fiatal, aki ezt elfogadja és részt vesz ebben a nagyon szép hagyományban. Azzal azért tisztában kell lenni, hogy sokszor a húsvéthoz társítunk egy hagyományt, de ha a hagyományt csak hagyománynak nézzük, akkor az nem elegendő a húsvéthoz. A húsvét ugyanis egy élő hit, és ha bennük nem lenne egy élő hit, amelyik ezt fontosnak tartsa, akkor nagy valószínűséggel nem őriznék a sírt. Annak örülök, hogy azért megvan bennük egy olyan szilárd elhatározás, amit fontosnak tartanak: „Nagyszombat van, akkor ezt a napot arra szánom“.
Pár éve Kupuszináról helyezték át Szenttamásra. Arrafelé mennyire ismert ez a szép hagyomány, illetve mit hallott róla?
− Teljesen új volt, én ezzel nem találkoztam. Nyíregyháza környékén, illetve a görögkatolikusoknál hallottam, hogy létezik. Egy nagyon szép ősi hagyományról van szó. Nekünk, magyaroknak, van egy olyan mondásunk, hogy „Krisztus sírját sem őrizték ingyen”. Valami hasonló a Krisztus-katonaság is. Arra hívja fel az ember figyelmét, hogy az ember, amikor eljön és imádkozik a szent sír előtt, akkor ott rend legyen. Nehogy valaki valamit próbáljon tenni. Ahogy a katonák is őrizték Jézus sírját 2000 évvel ezelőtt, ugyanúgy most a Krisztus-katonák is az illemet, a helyes hozzáállást próbálják megvalósítani a szent sírnál – magyarázta a szenttamási plébános.
A Krisztus-katonáktól megtudtuk, nem csupán a jó társaság miatt jelentkeznek évről évre, hanem azért, mert fontosnak tartják, hogy a hagyomány fennmaradjon. Horváth Áron több éve őrzi a szent sírt:
− Több mint három éve csinálom, családunkban apám is meg öregapám is voltak annak idején Krisztus-katonák, ezért gondoltam azt, hogy én is elkezdem. Összehozzuk a fiatalokat, megmutatjuk nekik, hogy mi is ez valójában. Örülünk, hogy vannak újoncok, akik akarják csinálni, továbbvinni az egészet.
Molnár Zsolt ugyancsak több éve Krisztus-katona:
− Összejövünk, barátkozunk, társaság is kialakult, sokan több éve itt vagyunk és érdekes a számunkra.
Mi egy Krisztus- katona feladata?
− A feladat az, hogy szombaton egész nap őrizzük a szent-sírt, félóránként vannak a váltások, végigvonulunk a templomon és tisztelgünk egymásnak. A párok állandóan váltakoznak. A szombat esti szentmisén végig vigyázzban állunk, ott is vannak tisztelgések, például amikor az atya megáldja a kenyeret és a bort. Az esti körmenetben kísérjük a papot, utána ugyanúgy visszamegyünk az oltárhoz, ott állunk a mise végéig, majd elkísérjük a papot a parókiára. Ugyanezt csináljuk másnap is, tisztelgéssel, csak a körmenet nélkül.
Mennyire nehéz Krisztus-katonának lenni?
− Nehéznek nem nehéz, csak egy kicsit. Főleg a vigyázzban állás, mert azt ki kell bírni csaknem két órán át, akár az igazi katonáknak. De nem mondhatom hogy nehéz, számomra inkább élvezetes – mondta Zsolt.
Salamon Ákos hét éve folyamatosan tagja a csapatnak. Elmondása szerint baráti körben zajlik az egész, mindannyian jól érzik magukat:
− Bár kívülről nehéznek tűnik, igazából nem nehéz megtanulni a szabályokat. Odafigyelünk a másikra, a bólintásokra, hogy egyszerre forduljunk meg, hogy szinkronban lépjünk a másikkal, és a kardot is egyszerre húzzuk ki. Nem annyira megerőltető, viszont egy szép hagyományról van szó, amit meg kell őrizni az utókornak – mondta Ákos.
Szöveg és fotó: Paraczky László
Szerkesztette és közzétette: Németh Dezső
