3. oldal
Szenttamási régi képeslapok
A divat amely a XIX. század vége felé indult nem tudta és nem is akarta kikerülni ezt a közép-bácskai kisközséget, Szenttamást sem. Adva voltak itt is a technika akkori vívmányai, a fényképezés különböző technikái valamint a nyomdatechnika,
A képeslapokat az ábrázolt témától függően csoportosítottam. Sok lapon nem tudtam azonosítani az évszámot, ezért lehet, hogy hamis sorrend alakult ki, de nem is a datálás a mérvadó. Kezdjük az elején. A Ferenc csatornán, a zsilip, a hajóáteresztő, a híd, mindig a község jellegzeteségei voltak, ezért hamar rákerültek a képeslapokra. Az első és második ábrán a slajz látható, amint egy utasokkal teli hajó halad át rajta. Ebből kivehető, hogy a csatorna a vasút és az autó előtt fontos és nélkülözhetetlen szállítási eszköz volt. A vízí utakon a személyszállítás mellett fontosabb szerep jutott akkor a gabona és más árú szállításának is, főleg sík vidéken. Ezért a csatorna partján épültek fel az áru befogadására és tárolására szolgáló raktárak. Jól illusztrálja ezt a 7. ábra. Ezek az épületek még részben láthatóak Szenttamáson, méghozzá az eredeti állapotban, de lassan lebontásra kerülnek, mert e célra nem használhatók.
A híd és az átjárók a csatornán szintén egy olyan téma, volt a képeslapokon, amelyet az utazók nem kerülhettek el, és jellegzetesen emlékezetükben maradtak. Ez Szenttamáson és az idevalósi képeslapokon sem sem volt másképpen. A mai forgalmi híd 1938-ban épült, addig mellette egy elmozdítható hajóhíd állt, azért, hogy két funkciót is tudjon látni. A szárazföldi folgalom akadálymentesítését biztosította, a hajók útjából pedig elmozdították a hajóhídat, így téve szabaddá az utat. Persze ez időre a szárazföldi közlekedés szünetelt, de hát nem mindig siettek ennyire az emberek mint ma. A hajóhíd változását jól szemléltetik a 3-tól a 8-ik ábrán a képeslapok, a XX. század elején, mig a 9. ábra már az XX.-ik század közepén ábrázolja az átjárót. A csatornán híd ível át.
A következő képeslapon ábrázolt helyszín, a községháza. Ezek az épületek a kor jellegzetes stílustát képviselték, építészeti és alkotói szempontból is a város, régió meghatározói voltak. Kifejezték a hely gazdagságát, polgárainak lehetőségeit és nem utolsósorban a kor technikai vívmányait. A képeslapokon jól látható, hogy a községháza épülete kivülről nem nagyon változott az idők folyamán, hiszen építői hosszú időben gondolkodtak. Ami a képeken kivehető változás, az a előtte levő fák és emberek. Minden kornak voltak jellegzetességei a fákat illetően, ezért az illetékesek igyekeztek változtatni rajtuk. Más fajta fákat ültettek. Érdekes észrevenni az utcát, illetve az utat, amely az évek folyamán a poros földesúttól, a kikövezett úton keresztül egészen a modern aszfaltburkolatig változott.
vissza az 2. oldalra ..................... tovább a 4. oldalra
