Egyházi élet

Szenttamas.rs

 

Templombúcsút tartottak Szenttamáson

A szenttamási római katolikus templomot a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel, a templombúcsú szeptember 14-én van.

Szombaton délután 16 óra 30 perckor a templomudvarban gyülekeztek a hívők, 16 óra 45 perckor pedig az ünnepi menet a Kálváriára vonult, ahol Brasnyó Ferenc kishegyesi plébánossal 17 órától keresztúti ájtatosságot tartottak. 18 órától a templomban ünnepi szentmisére kerül sor, amelyet Verebélyi Árpád doroszlói és gombosi plébános celebrált.













Az ünnepségre ezúttal is érkeztek vidéki atyák, itt volt többek között Sáfrány Dávid budiszavai káplán, Szabadi Károly verbászi plébános, Vajda Károly veprődi plébános, Pósa László becsei plébános, Józsa Gáspár újvidéki káplán, továbbá Zsúnyi Tibor helyi plébános és Szarvas Péter nyugdíjas szenttamási plébános.

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéről Verebélyi Árpád, kegyhelyigazgató, a következőképpen fogalmazott: − A templomépítő korszak lelkületét nyomon lehet követni azzal, hogy milyen patrónust választottak a templomnak. Amikor a szenttamásiak épülő templomuknak a szent kereszt titulusát adták, akkor a legmagasabbra lőtték a mércét, hiszen az üdvözítő keresztjét kérték a kegyelme forrásának. Az, hogy ez fizikailag egy fadarab, melyen Krisztus megváltó vére folyt, nekünk keresztényeknek egy szent jel, egy szent eszköze a megváltásnak. Szinte spirituális attribútumokkal ruházzuk fel, és ezt szeretjük a továbbiakban. Az, hogy a hívek ragaszkodnak ehhez az őseik által választott szent jelhez és a templom védszentjéhez, egészen biztosan azt jelenti, hogy abból az ősi hitből, amiből az ősök kiválasztották a szent kereszet mint oltalmat, ők is és a mai emberek is ezzel a keresztbe kapaszkodással és a jó Isten kegyelmébe való belekapaszkodással kívánják tovább élni ügyes-bajos mindennapjaikat. Ami még számomra külön fontos az, hogy csak úgy tudunk jövőt építeni, ha visszatekintünk a múltba, és a múlt értékeit magunkkal tudjuk vinni. Ezt jelzi a népviselet, az egyházi hagyományaink, a búcsún való lelkes részvétel. Csak ha ezeket az értékeket megtartjuk, akkor tudjuk megtartani a kereszténységet is ezen a vidéken. Nagyon fontos továbbá, hogy a kereszténységet ne csak védjük, hanem magunkénak tudjuk, és éljük meg azt, amit védünk. Ez nem egy tárgy, amit meg kell vigyázni, hanem egy életstílus, egy életeszme, egy életút, amit mindannyiunknak járni kell, és amire egy-egy ilyen búcsú próbálja meghívni a templomba a közösséghez tartozókat.







Az ünnepi szentmisét követően a templomudvarban agapét tartottak, majd 19 órától a templommal szembeni iskolaudvarban az önkormányzat és a Kultúrotthon szervezésében kulturális-művelődési műsor vette kezdetét. Felléptek: a Pitypang Néptáncegyesület, a Hagyományápolók Klubjának kórusa, Szabados Zsófi, az Orosházi Fúvószenekar, a Zora Városi Kórus, a Bard Néptáncegyüttes, Szabados Zsófi és Fenyvesi Peronella (Kúla) szólisták és a Suhancok együttes.









 

Paraczky László